Korona Szálló
Az épület ugyancsak a város főterén, a városháza közvetlen szomszédságában található. A tér legdíszesebb, neoreneszánsz stílusban épült emeletes épületét alapvetően szállodai és vendéglátási célra építették. Az épület magas tetős kialakítású, emeleti középrészében egy kb. 150 fő befogadására alkalmas díszterem található. A díszterem gyönyörűen festett mennyezetű, oldalfalait hatalmas tükrökkel vették körül. A nagytermet elsősorban bálok megrendezésére használták, de színi előadásokat is tartottak benne. Az épületnek az idők folyamán több tulajdonosa is volt. Jelenleg felújítása és eredeti funkcióinak visszaállítása folyik.
Római katolikus templom
Az első katolikus templom I. Ferenc József császár engedélyével épült 1810-ben, melyet 1814-ben Kőszegi László csanádi püspök szentelt fel. Az első egytornyú templomot a mai állapotának megfelelően Szőts Imre budapesti és Pozsonyi László szegedi építészmérnökök tervei alapján 1934-1938 között, Klivényi Lajos prépost-plébános szervezésével, a battonyai hívek anyag hozzájárulásával építették át. Ma a templom kéttornyú, oldalhajós, hossza 56 m, szélessége 13,5 m, belmagassága 16,5 m, a tornyok magassága 52 m. a liturgikus belső teret és a szembemiséző oltárt Dominek György pap, iparművész tervezte és építette. A környék legnagyobb és legimpozánsabb, neobarokk stílusban átépített temploma, szép és egységes arányaival, a román stílus elvegyülésével egyszerűséget és békességet áraszt.
A templom belső tere harmonikus és szépen díszített. A hármas-szárnyú oltáron, a templom védőszentje, a Szentháromság Egyisten – Molnár C. Pál festőművész alkotása – található. Középen az Atya, a Fiú, és galamb képében a Szentlélek, balról Gábor főangyal, az Isten küldötte, aki a jobb felöli Máriának megviszi a hírt, hogy fia születik, látható. Barta Ferenc iparművész belső mozaikablakai szép megvilágítást adnak a templomnak. Az ólomüveg ablakok kompozíciói Szent Gellért püspököt, Szent Imre herceget, Szent László királyt, az oldalhajóban jobbról Szűz Mária mennybemenetelét, balról Kapisztráni Szent János mellett a törökverő Hunyadi Jánost, Szent Istvánt, Szent Erzsébetet és Szent Margitot ábrázolják. Nemes majolikából készült kereszt úti stáció képek Dr. Nagy Zoltánné, született Kovács Mária tervei és munkái. A kereszthajóban lévő Szűz Mária és Jézus Szíve szobrok ugyancsak Kovács Mária alkotásai.
A templomnak egy igen szép hangú – Reiger cég által, 1824 síppal megépített – három manuálos, 32 regiszteres orgonája van. A templom belső felületét 1985-ben festették újjá, mely megkezdett felújítást 1994-ben folytatták, amikor Molnár C. Pál tervei alapján Marosváry György elkészítette a mennyezeti freskókat.
Cím: Római Katolikus Egyházközösség
5830 Battonya, Hősök tere 1.
Tel: (36) 68/456-070
Evangélikus templom
Az egyház egy román nagygazdától vette meg a telket, amelyen egy magtár állt. Ezt a magtárat építették át, Benkóczi Dániel akkori segédlelkész kezdeményezésére, a helyi nagy-gazdák és a hívek adományaiból templommá. A templomtorony 1936-ban lett a meg lévő épülethez építve. A segédlelkész apja építész volt, a meglévő tervek alapján ő végezte ingyen az építést.
A templom É-D irányban áll, belseje puritán, fehérre meszelt, egyszerű üvegablakokon keresztül kapja a megvilágítást. Díszítése csekély, négy piaszter van a keleti oldalon. A népies, klasszicizáló piaszterfők fölött található a párkány. A piaszterek között három üvegablakot helyeztek el, így tagolva a keleti falát az épületnek. A torony lábánál képzett boltíven van a bejárat, melyet egy szépen formált vasrácsos kapu zár el. A boltív felett kis, színes dombormű látható, amely egy szívet ábrázol. A templom északi részén található az evangélikus egyházak felirata: „Erős vár a mi Istenünk”. Egy kis harangot is tartó toronyba négy zsalus és íves kiképzésű ablak juttatja be a fényt.
Román ortodox templom
A battonyai román ortodox hitközség 1868-ban döntött úgy, hogy önálló templomot épít. A templom építése 1869-ben kezdődött el és 1872-ben fejeződött be. A főbejárata előtt – 1873. október felirattal datált – szürke márványból készült, bizáncias stílusjegyeket mutató, 3 méter magas kőkereszt áll, amelyet 1983-ban újítottak fel. Valószínű, ekkor kapta a csiszolt műkő talapzatot. A templom egytornyos, egyhajós kialakítású. Dél-nyugati sarkában található a keresztelő helyiség. Az épület hossza 26 m, szélessége 11 m. a torony magassága a keresztel együtt 32 m.
A templomba kb. 400 fő fér el, ebből 60 hívő számára biztosított az ülőhely. A hívők által bérelhető faragott fa székek mellett díszesen faragott ” Isten Anya trónja” és az oltár jobb és baloldalán elhelyezkedő pulpitusok találhatók. 1932-ben a kétegyházi Gy. Simonka (templomi festő) a belső teret bibliai jeleneteket ábrázoló festményekkel festette újjá.
A templom legértékesebb része az oltári ikonosztázion, melyet 1908-ban egy oráviczai szobrász és a karánsebesi B. Delliomini festett. Állványzata fafaragványokkal tagolt fal, amely nem tölti be a teljes szentélynyílást. Magassága 9,30 m, szélessége 7,32 m. a képi díszítés négy zónába, illetve kazettába beépítve 37 kompozícióból áll. A templom középtengelyében védőszentjének nagyméretű ikonja – Szent György a sárkánnyal – áll. Az „Isten Anya trónja” felett egy ugyancsak értékes, 1836-ban festett ikon található. Az ikonosztázion szerkezetében a gyulai „nagy román” templom ikonfalát követi.
Az oltárkompozíciók mellett figyelemre méltó a templom boltíves mennyezete, mely öt freskóval van díszített. Értékes dísze a templomnak továbbá a középen elhelyezkedő, csiszolt kristályos, függő gyertyacsillár is.
Cím: Battonyai Román Egyházközösség
5830 Battonya, Hunyadi utca 40.
Tel: (36) 68/457-236
Szerb ortodox templom
Magyarország délkeleti részén található szerb ortodox templomok közül az egyik legnagyobb méretű, igen gazdag díszítésű ikonosztázionnal rendelkező templom. Építését 1778-ban kezdték el, és 1879-ben fejezték be. Egy tornyos, egy hajós, keresztelőhelyiséggel, nyugati oldalán kórus elhelyezését biztosító karzattal kialakított építmény. Hossza 31 m, szélessége 12 m, magassága a kereszttel együtt 30 m. A templom falai mészhabarcsba rakott téglából vannak, mennyezete tégla boltozat. A karzatra és a toronyba a templom főbejárata mellől indított csigalépcsőn lehet feljutni. A templom kb. 300 fő befogadására alkalmas, melyből 146 az ülőhely. Az ülőhelyek a hívők által megváltható faragott fa székek, melyek között figyelemreméltó a díszesen faragott püspöki szék. A bútorzat közül említésre méltóak még az oltár két oldalán elhelyezkedő díszes pulpitusok.
A templom legszebb része az ikonokkal gazdagon díszített, mívesen faragott ikonosztázion. Az állványzata szentélynyílást teljesen betöltő, falból kilépő oszlopokkal és konzolos oszloppárkányokkal tagolt, fafaragványokkal áttört fal. A királyi ajtó fölött a középtengely térben előre lép. Poszt barokk szerkezete rokon a magyarcsanádi román és a siklósi templom ikonfaláéval. Szélessége 8,65 m, magassága kb. 10 m. Festése szürkéskék márványutánzat. Az ikonfal kialakításának ideje az 1820-as évekre tehető. A képfal építője és faragója Bantkó János aradi mester volt. A fafaragványok a barokk és a klasszicizmus formakincséből, növényi motívumokból, urnákból, és füzérdíszekből tevődnek össze, barokkos megformálásban. Az itt látható ikonfal, aranyozott fafaragványaival, az egyik legdíszesebben díszített ortodox ikonfal.
A képi díszítés 55 kompozícióból áll. Az ikonográfia 5 zónából tevődik össze: I. evangéliumi jelenetek és más történetek, II. trónusikonok, III. ünnepek két sorban (köztük Krisztus feltámadása), IV. tizenkét jelenet a szenvedéstörténetből, V. próféták. A (fa, olaj technikával készült) táblák többsége 1820-ban készült. Az ikonokat javarészt Sava Petrovć, temesvári festő készítette, de munkáját segítette Ignjatije Vojnović is. Az Ábrahám áldozata és az Utolsó vacsora kompozíciókat 1880-ban Dusan Aleksic, aradi festő festette. Az oltárkompozíciók mellett, a püspöki székkel szemközti pillérfalon helyezkedik el a díszes fafaragvánnyal övezett Mária kép. A díszes kupolájú óratoronyban, méreteiben különböző, igen szépen csengő 4 harang kapott helyet.
A templomkertben magas, imponzás, rózsaszín márványból készült, klasszicista stílusú kereszt áll. Szerb, cirill betűs felirata szerint 1829-ben állították, amikor még hivatalosan nem vált el a szerb és román ortodox egyház.
Cím: Battonyai Szerb Egyházközösség
5830 Battonya, Puskin u. 91.
Tel: (36) 68/457-373
Református templom
A református templom 1883-ban épült, és még ebben az évben fel is szentelték. Külső megjelenésében e templom is egy hajós és egy tornyos kialakítású. Eklektikus stílusban épült, belseje a barokknak egy-egyszerűbb, puritánabb formában lett kialakítva. A hajó felületét páros, vájatos piaszterek tagolják, így megfelelően érvényesül a fény-árnyékhatás. A piaszterek között magas, íves üvegablakok helyezkednek el, melyek megfelelő megvilágítást tesznek lehetővé. A homlokzatból a toronyláb kiemelkedik, a toronyláb melletti részen két nagy ablakkal. A templomhajó koronázó párkánnyal záródik.
A torony a koronázó párkány felett két részre tagolt, alsó részén 4, íves kiképzésű, zsaluzott ablak látható. Az ablakok felett a toronyórák helye látható, amelyek pénzhiány miatt nem lettek beépítve. A torony két részét vaskorláttal ellátott erkély választja el. A torony felső része keskenyebb és alacsonyabb, homlokzati részében ajtó áll, a többi oldalán íves ablakok találhatók. A toronysisak tagolt, de nem oly mértékben, mint az a barokkra jellemző, csúcsán buzogány áll.
A templom belső tere puritán, belső díszítés zöld, rovátkált piaszterekkel. A piaszter fejezetek nagyon egyszerűek, díszítés nélküliek. A padok fehérre festettek, a belső megvilágítást szép, műves csillár szolgáltatja. A szószékkel szembeni karzaton kézi működtetésű orgona áll, amely ma is használható.
Cím: Battonyai Református Egyházközösség
5830 Battonya, Hunyadi u. 66.
Tel: (36) 68/457-939