• Hogyan épül fel az önkéntes területvédelmi tartalékos rendszer, és ki lehet területvédelmi tartalékos?

A Magyar Honvédség átalakítja és megújítja az önkéntes tartalékos rendszerét, amelynek új elemeként a helyi közösségekre építve hozta létre az önkéntes területvédelmi tartalékos (ÖTT) szolgálati formát. Az ország valamennyi járásában megalakítandó, területi elven szervezett önkéntes tartalékos századok célja, hogy szükség esetén helyben álljon rendelkezésre egy kiképzett, felkészített, alkalmazható erő. Az önkéntes területvédelmi tartalékos század tagjai a felkészítések alkalmával olyan kiképzést, felkészítést kapnak, amely növelia helyi közösség védelmi képességét, legyen szó honvédelmi vagy katasztrófavédelmi helyzetről.

Hazánknak szüksége van olyan önkéntes tartalékosokra, akik civil foglalkozásuk megtartása mellett támogatják a honvédelem ügyét! Nincs megkötés abban, milyen arányban jelentkezhetnek nők és férfiak. A honvédelem nemzeti ügy, amely nem tesz különbséget állampolgár és állampolgár között. A Magyar Honvédség szolgálati formáival és képzési rendszerével hozzájárul ahhoz, hogy mindenki fizikai képességének és leterheltségének megfelelő mértékben tudjon részt vállalni a Haza védelmében. Az önkéntes területvédelmi tartalékos szolgálat lehetősége nyitva áll 18-tól 65 éves korig. Ez azt jelenti, hogy aki fizikai és egészségügyi alkalmas minősítést ér el, az tagja lehet a járási alapon szerveződő katonai rendszernek. Számítunk a fiatalokra akiknek még nincs katonai tapasztalata, de van érdeklődése és elkötelezettsége a honvédelem ügye iránt. És szükségünk van azokra is, akik teljesítettek korábban katonai, sorkatonai szolgálatot és a rendszerről már vannak tapasztalataik. A korosztályok minden képviselőjének más és más erényei és kiválóságai tudnak hasznos egységgé kovácsolódni, ahogy ez az aktív katonai szolgálatot ellátókra is jellemző.

– Mit jelent a munkáltató számára a kompenzációa munkavállaló szolgálatteljesítési időtartamára? Ha anyagi kompenzációt, akkor ebben az esetben milyen összegről beszélünk?

A 294/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet az önkéntes tartalékos rendszerhez kapcsolódó, a munkáltatót megillető támogatásokra a következő szabályozást dolgozta ki:

A munkáltató, akinek van önkéntes tartalékos munkavállalója, annak tényleges katonai szolgálatteljesítése időtartamára, valamint az ezzel kapcsolatban kiadott pótszabadság időtartamára kompenzációra jogosult. Az önkéntes tartalékost foglalkoztató munkáltató kompenzációjának mértéke a Központi Statisztikai Hivatal által utoljára publikált féléves, vagy éves ágazati bruttó átlagkereseti adatok alapján számított napi összeg. A számításhoz a munkáltató statisztikai számjele szerinti nemzetgazdasági ágazat bruttó átlagkereseti adatát kell figyelembe venni.

A munkáltató a kompenzáció teljes összegére jogosult, ha vállalja, hogy munkavállalója önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítését a Magyar Honvédség által meghatározott időpontban biztosítja, és nem kezdeményezi a behívás átütemezését. A munkáltató a kompenzáció 50%-ára jogosult, ha ezt nem vállalja, vagy nem teljesíti. Részmunkaidőben foglalkoztatott önkéntes tartalékos munkavállaló után a munkáltatót a munkavállaló munkaidejével arányos kompenzáció illeti meg. Nem jogosultak kompenzációra az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, az államháztartás társadalombiztosítási rendszerében működő szervek, az elkülönített állami alapokat kezelő szervek, valamint a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok.

A munkáltató az őt megillető kompenzációról lemondhat. Megállapodás hiányában a munkáltató kompenzációra nem jogosult. A munkáltatót megillető kompenzáció kifizetése utólagos finanszírozással történik.

A Magyar Honvédség az önkéntes tartalékosokat foglalkoztató munkáltatókkal megállapodást köt, amely legalább az alábbiakat tartalmazza:

1. a) a munkáltató tevékenységének ágazati besorolása;
2. b) a munkáltatónak a kompenzáció megállapításához és folyósításához szükséges adatai;
3. c) a munkáltató nyilatkozata a behívás átütemezésére vonatkozó kérelemről, vagy ennek kizárásáról;
4. d) a munkáltató nyilatkozata a kompenzációs igényéről, vagy az erről való lemondásról.

A megállapodást a Magyar Honvédség a munkavállaló útján az önkéntes tartalékos szolgálatra jelentkezésekor juttatja el a munkáltató részére, aki annak kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül megküldi azt a Magyar Honvédség illetékes szerve részére. A munkáltató – személyében bekövetkezett és a megállapodás tartalmát érintő – minden változást 15 munkanapon belül bejelent a Magyar Honvédség vele szerződést kötő illetékes szerve részére. A munkáltató amennyiben a behívás átütemezésének lehetőségét nem zárta ki, háromévente egy alkalommal, a működésével összefüggő okból jogosult az alkalmazásában álló önkéntes tartalékos tényleges szolgáltra történő előre tervezett behívása egyszeri átütemezésének kezdeményezésére. Az átütemezést az MH területileg illetékes katonai igazgatási szervezeténél kell kezdeményeznie. Az átütemezés kezdeményezésének joga nem illeti meg a munkáltatót a Magyar Honvédség által előre nem tervezhető behívás esetén.

Ez a rendelet 2012. január 1-jén lépett hatályba. Természetesen az önkéntes területvédelmi rendszer kiépítésével a kompenzáció biztosításának lehetőségeit is fejleszteni kell, hogy minél jobban alkalmazkodjon a rendszerhez és motiválja a munkáltatót is.

– Milyen járandóságai vannak a területvédelmi tartalékos katonának?

Az önkéntes területvédelmi tartalékos katona a szerződéskötést követően szerződéskötési díjra, továbbá a teljesített szolgálati évenként, utólag, rendelkezésre állási díjra jogosult. A tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes területvédelmi tartalékos katona a tényleges szolgálatteljesítése idejére a szerződésében foglalt beosztásához előírt rendfokozat szerinti alapilletményre jogosult. A tényleges szolgálatteljesítés időtartamára laktanyai elhelyezésre, térítésmentes élelmezési és hadiruházati ellátásra, továbbá egyes szociális támogatásokra (segélyezés) jogosult. Az önkéntes tartalékos szolgálat, és az ahhoz kapcsolódó előnyök, kedvezmények, támogatások igénybe vételének a feltétele, hogy a tartalékos katona részt vegyen az önkéntes területvédelmi tartalékos alapfelkészítésen, a szükséges további felkészítéseken, valamint az elrendelt honvédelmi, katasztrófavédelmi feladatokban.

– Jelentkezési feltételek:

Jelentkezhet minden nagykorú, magyarországi lakóhellyel rendelkező, büntetlen előéletű és cselekvőképes magyar állampolgár, a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig. Az alkalmassági vizsgálatra csak regisztráció után, csak a katonai toborzókkal történt egyeztetést követően kerülhet sor. Katonai szolgálatra szerződést kötni csak alkalmas minősítésű egészségi, pszichikai vizsgálatot követően lehet. Az önkéntes területvédelmi tartalékos katonai szolgálatra jelentkezőnek a kézi lőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltétele és vizsgálata szerinti II. típusú alkalmasság-vizsgálaton kell részt venniük. A vizsgálatot a jelentkező háziorvosa is elvégezheti, ha van foglalkozás-egészségügyi alkalmasság vizsgálatra szóló képesítése. Ellenkező esetben foglalkozás-egészségügyi képesítéssel rendelkező szakorvos végzi. A vizsgálat költségét a Magyar Honvédség fizeti.

– A Területvédelmi tartalékos formánál évente mennyi idő a kiképzés, a tényleges szolgálat?

 Az önkéntes tartalékosok felkészítése és az alkalmazása helyben történik, alapvetően a járásban, esetleg a megyén belül, évente összesen 4X5 napban. A kiképzés modulrendszerben valósul meg, így az igazolt modulok után van lehetőség a szolgálati formák közötti váltásra (tartalékosból szerződéses katona). Például aki az alapkiképzés 1 modulkiképzését végrehajtotta, szerződéses bevonulás esetén azt már nem kell megismételnie. A kiképzés ideje is tényleges szolgálati időnek számít.

– Milyen jellegű szolgálatot jelent a saját járásban lévő szolgálat?

 A területvédelmi tartalékosok alapvető feladata a honvédelmi feladatok támogatása és részbeni ellátása. Példaként elmondható, hogy katasztrófa helyzetben, a felállított egység képes megkezdeni a mentést vagy evakuálás megszervezését az aktív katonai erők megérkezéséig.

Az önkéntes tartalékos a behívás idejére a Magyar Honvédség tényleges állományába kerül, és a szerződésében rögzített feltételekkel (pl.: alkalmazási körzet, bevonulási idő, stb.) terhelik azon jogok és kötelezettségek, amelyek az önkéntes tartalékos katonákra általában is fennállnak.

– Hogyan épülnek fel a járási századok?

 Magyarország minden járásában létre fogunk hozni területvédelmi alegységeket, amelynek szervezeti struktúrája valóban egy lövész század üzemeltetéséhez és létszámarányaihoz hasonló. A századok parancsnoka katonai tapasztalatokkal már rendelkező kiképzett vezető. A járási területvédelmi századok szakmai irányítását a megyei előkészítő törzs és felkészítését a kiképző század aktív állományú katonái végzik, akik a Magyar Honvédség Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság Katonai Körzet parancsnokságai irányítása alá tartoznak.

A rendszer célja, hogy ne legyen olyan település, amely nem rendelkezik önkéntes tartalékos katonával, bizonyos létszámú kiképzett katonai erővel! A szervezési, kiképzési és toborzási feladatokat a területvédelmi kötelékek vezetésére létrehozott szervezeti elemek (toborzó-, kiképző állomány) kitelepülve hajtják végre.