Jogszabályi háttér:

• Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
• Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdés; 33. § (2) bekezdés 2., 4., 6. 7., pont; 101. §; XIX. Melléklet;

A Battonya Önkormányzat Jegyzője, mint elsőfokú adóhatóság nevében, az ügyfél kérelmére adó- és értékbizonyítványt állít ki a kérelemben megjelölt ingatlan(ok) kérelem időpontjában fennálló forgalmi értékéről.

Az adó- és értékbizonyítvány illetékköteles, az illeték összege 4.000,- Ft. Ha egy beadványban több ingatlanra vonatkozó adó- és értékbizonyítványt kérnek, az illetéket az összes kért bizonyítvány után, külön-külön kell megfizetni.

Bírósági végrehajtással összefüggésben kiadott, hagyatéki, valamint a gyámhatósági eljáráshoz szükséges adó és értékbizonyítvány kiállítása illetékmentes.

Az illeték készpénzfizetési megbízással, illetve átutalással is megfizethető Battonya Város Önkormányzata 11733089-15344155-03470000 számú közigazgatási hatósági eljárási illeték számlájára.

Az adó- és értékbizonyítvány kiállítására jellemzően bírósági végrehajtási, hagyatéki, gyámhatósági, természetes személyek adósságrendezési eljáráshoz, továbbá lakáscélú állami támogatás, illetve szociális ellátás igényléséhez kapcsolódóan kerül sor. A jegyző - az adott jogszabályi előírástól függően - az ügyfél kérelmére vagy hatóság megkeresésére állítja ki az adó- és értékbizonyítványt.

Adó- és értékbizonyítványt akkor lehet kiállítani, ha felhasználását jogszabály kötelezővé teszi, vagy szükségességét az ügyfél valószínűsíti. Tartalmát az ellenkező bizonyításáig mindenki köteles elfogadni.

Nem adható ki bizonyítvány, ha:

• kiadása jogszabályba ütközik,
• az igazolni kívánt tény, állapot vagy egyéb adat más okirattal bizonyítható,
• az ügyfél a hatósági bizonyítvány felhasználásának célját nem jelöli meg, vagy
• szükségességét nem tudja valószínűsíteni, vagy valótlan adat, tény, állapot igazolását kéri.

A kérelemhez szükség van:

• kitöltött kérelem nyomtatványra adó- és értékbizonyítványhoz amelyen meg kell jelölni az ingatlan pontos címét, helyrajzi számát, a kérelmező adatait, elérhetőségét, a felhasználás célját hivatkozással jogszabályi rendelkezésre és az érintett hatósági vagy bírósági eljárásra,
• 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapra,
• illetékbefizetést igazoló bizonylatra,
• adásvétel esetén adásvételi szerződés eredeti, hiteles példányára,
• az átvevő személy személyazonosító okmányaira,
• képviselő, meghatalmazott esetén meghatalmazásra; aláírási címpéldányra vagy cégkivonatra.

Az adó- és értékbizonyítvánnyal kapcsolatos ügyintézés. a helyi adócsoportnál ügyfélfogadási időben lehetséges.

Nyomtatványok

Adó-és értékbizonyítvány iránti kérelem

Jogszabályi háttér:

• 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól
• Az illetékekről szóló 1990. évi XCII. törvény

A Battonya Önkormányzat Jegyzője, mint elsőfokú adóhatóság nevében az adóigazolást az adózó kérelmére állít ki. Az igazolást a nyilvántartásban szereplő adatok alapján, jogszabályban előírt adattartalommal állítja ki.

Az adóigazolás kiállítása az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény XXI. mellékletének 4. pontja alapján illetékmentes.

Pályázatokhoz, hitelfelvételhez, cégbírósági eljáráshoz, 1% kifizetéséhez, stb.

Az általános adóigazolás tartalmazza az adózónak az igazolás kiadásának napján vagy az igazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon

• a Battonya Város Önkormányzata adóhatóságánál fennálló adótartozását fennálló tartozását vagy annak hiányát,
• a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült tartozást,
• a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó adatbejelentési, bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását, ide nem értve azt, ha az adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés a mulasztást feltárta, és az adózó a végleges megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét teljesítette,
• a végrehajtásra átadott köztartozásokat.

A nemleges adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az igazolás kiállításának napján vagy az igazolás iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál nyilvántartott tartozása, valamint végrehajtásra átadott köztartozása nincs.

Adóigazolás kiállításához szükségesek:

• kérelem benyújtása (Csak eredetben, arra jogosult személy által aláírt kérelem fogadható el. Email-ben küldött kérelemre vagy telefonos kérésre adóigazolás nem állítható ki.)
• kérelmező személyét igazoló okmányok,
• képviselet esetén aláírási címpéldány vagy ügyvédi aláírásminta,
• meghatalmazott esetén meghatalmazás, illetve
• a képviselő/meghatalmazott személyazonosságot igazoló okmányai.

Az adóigazolás kiállítási helye a helyi önkormányzat Adócsoportjánál lehetséges ügyfélfogadási időben.

Az adóigazolás kiállításának ügyintézési ideje a kérelem beérkezésétől számított maximum 6 nap.

Nyomtatványok

Kérelem adóigazoláshoz

Jogszabályi háttér:

• 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről
• 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
• 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről
• 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról
• 32/1999.(III.31.) FVM. rendelet a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól
• 41/1997.(V.28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról
• 245/1998.(XII.31.) Korm. rendelet a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelméről, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat és hatásköreiről
• 244/1998. (XII. 31.) Állatvédelmi bírságról szóró Kormányrendelet
• 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről

Hatáskörrel rendelkező szerv:

Battonya Város Jegyzője ( I. fokon eljáró hatóság)

Az eljáró szerv illetékességi területe:

Battonya Város Közigazgatási területe

Az állattartással kapcsolatos bejelentés benyújtható személyesen, meghatalmazottja útján vagy postai úton.

Alapvető eljárási szabályok, tájékoztatás:

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (továbbiakban Atv.) előírásai szerint:- az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. A fentiek be nem tartása esetén, az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján a jegyző állatvédelmi bírságot szab ki, valamit az állatok védelmével, valamit az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat - és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében-.

Ügyintézési határidő:

Elintézési határidő: 60 nap

Jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatás:

A határozattal szemben – annak közlését követő 15 napon belül hatóságomnál 2 példányban előterjesztendő, a Békés Megyei Kormányhivatalhoz címzett 5.000 forintos illetékbélyeggel ellátott fellebbezéssel lehet élni, amelyet az ügyben keletkezett elsőfokú iratokkal együtt a fellebbezési határidő leteltét követő 8 napon belül, annak elbírálása céljából a Békés Megyei Kormányhivatalhoz továbbítok.

Az első fokon eljáró szerv a határozatot módosíthatja, kijavíthatja vagy kiegészítheti a kérelemnek megfelelően, ellenkező esetben továbbítja a fellebbezést az annak elbírálására jogosult szervhez. A határozattal szemben – annak közlését követő 15 napon belül illetékmentes – fellebbezéssel lehet élni.

Jogszabályi háttér:

• 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról
• 429/2017. (XII.20.) Korm. Rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól

Ügyleírás:

Születés és halálozás anyakönyvezése

A születést, a születés helye szerinti anyakönyvvezetőnek kell bejelenteni a születést követő első munkanapon. Kórház szülészeti osztályán kívüli születést a szülők és a születésnél közreműködő orvos jelenti be. Az intézeten kívüli születést, ha annál orvos nem működik közre, a szülők jelentik be nyolc napon belül.

Szükséges okiratok:

- szülők házassági anyakönyvi kivonata
- ha nem házasságban született a gyermek, teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat
- szülők személyes okmányai (személyazonosító igazolvány, útlevél, jogosítvány, lakcímkártya)

Az anyakönyvvezető 5 munkanapon belül állítja ki a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, amit postai úton küld meg az anya állandó bejelentett lakóhelyére.

Az eljárás illetékmentes.

A halálesetet, anyakönyvezés végett az azt követő első munkanapon be kell jelenteni a haláleset helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél.
Az anyakönyvezést a hozzátartozó személyesen vagy meghatalmazás útján – temetkezési vállalkozás közbenjárásával – kezdeményezi. Amennyiben az anyakönyvezés temetkezési vállalkozó útján történik, a szükséges okiratokon kívül csatolni kell a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazást.

Az eljárás - beleértve a halotti anyakönyvi kivonat első ízben történő kiállítását - illetékmentes.

Szükséges okiratok:

- jegyzőkönyv a haláleset bejelentéséről
- halottvizsgálatai bizonyítvány
- az elhalt személy azonosítására és állampolgárságának igazolására szolgáló okmány (személyi   igazolvány, lakcímet és személyi azonosítót tartalmazó hatósági igazolvány, útlevél)
- születési anyakönyvi kivonat
- ha az elhalt családi állapota házas, házassági anyakönyvi kivonat
- ha az elhalt családi állapota özvegy, záradékolt házassági anyakönyvi kivonat vagy a házastárs halotti anyakönyvi kivonata és a házassági anyakönyvi kivonat
- ha az elhalt családi állapota elvált, záradékolt házassági anyakönyvi kivonat vagy házassági anyakönyvi kivonat és jogerős bontóítélet

Anyakönyvi kivonat kiállítása

A születési, házassági és halotti anyakönyvi kivonat kiállítása kizárólag kérelemre indul.

A kérelem előterjesztése történhet:

-           személyesen

- írásban, postai úton (8 napos ügyintézési határidő)
-           meghatalmazott útján (teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással)

Az arra jogosult ügyfél anyakönyvi kivonat, vagy ha olyan adat igazolása szükséges, mely a kivonatnak nem adattartalma, hatósági bizonyítvány kiállítása iránti eljárást bármely anyakönyvvezető előtt kezdeményezhet személyesen, vagy meghatalmazott útján, illetve postai úton írásban.

Elektronikus úton, a www.magyarorszag.hu oldalon igényelhető saját születési és/vagy házassági, illetve kiskorú gyermeke születési anyakönyvi kivonata, amennyiben az esemény az elektronikus anyakönyvben már rögzítésre került.

A kivonat kiállításának határideje 8 nap, amennyiben az eseményt az elektronikus anyakönyv még nem tartalmazza, úgy a rögzítést követő 8 nap.

Szükséges iratok:

- személyazonosításra alkalmas okirat (személyazonosító igazolvány, vagy útlevél, vagy új típusú vezetői engedély), lakcímet és személyi azonosítót tartalmazó hatósági igazolvány,

- jogosultságot igazoló irat.

A kivonat iránti kérelem illetékmentes, a hatósági bizonyítvány iránti kérelem illetékköteles eljárás.

Házasságkötés bejelentése

A házasulóknak házasságkötési szándékukat együtt és személyesen kell bejelenteni!

Házasságkötési szándékukat a házasulók az ország bármelyik települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője előtt bejelenthetik. Igazolni kell személyazonosságukat és állampolgárságukat, a tervezett házasságkötés törvényes előfeltételeit és az anyakönyvvezető által feltett kérdésekre vonatkozóan nyilatkozatokat kell tenniük.

A házasságkötési szándék bejelentéséről, a bemutatott okiratokról és egyéb nyilatkozatokról az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet készít.

A házasságkötés legkorábban a bejelentéstől számított 31. napra tűzhető ki, a jegyzőkönyv, a felvételtől számított 1 évig érvényes.

Amennyiben egy éven belül a házasságkötésre nem kerül sor, de a szándék továbbra is fennáll, a házasulóknak azt újból be kell jelenteni.

Jogszabályban meghatározott esetekben az Önkormányzat jegyzője a kötelező 30 napos várakozási idő alól felmentést adhat.

Hazánkban házasságkötés akkor jön létre, ha az együttesen jelenlévő házasulók az anyakönyvvezető/polgármester előtt kijelentik, hogy egymással házasságot kívánnak kötni.

Érvényes házasságot egy férfi és egy nő köthet egymással.

A bejelentéshez szükséges iratok:

- érvényes személyazonosító igazolvány vagy útlevél,

- a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímkártya),

- születési anyakönyvi kivonatok,

- családi állapot igazolására: elvált családi állapot esetén az utolsó házasság felbontását igazoló záradékolt házassági anyakönyvi kivonat, a volt házastárs halotti anyakönyvi kivonata, vagy a házastárs halálát tartalmazó záradékolt házassági anyakönyvi kivonat.

Külföldi állampolgárok esetében továbbá szükséges még:

- tanúsítvány, amely tartalmazza a nem magyar állampolgárságú házasuló természetes személyazonosító adatait, nemét, lakcímét, állampolgárságát, családi állapotát, szülők születési családi és utónevét és azt a tényt, hogy személyes joga szerint a tervezett házasságkötésnek törvényes akadálya nincs.

- hajadon és nőtlen családi állapotot is igazolni kell!

A külföldi okmányokat hiteles magyar fordítással ellátva kell becsatolni.

A fordítás akkor tekinthető hitelesnek, ha azt az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda vagy az erre jogosult külképviselet fordította és hitelesítette.

Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a külföldi okiratokat felülhitelesítéssel is el kell látni.

Amennyiben a külföldi állampolgár a magyar nyelvet nem beszéli, tolmács közreműködése szükséges.

Tolmácsról a házasulóknak kell gondoskodni. Nem lehet tolmács a házasuló és egyenesági rokona.

A bejelentkezés időtartama kb. 1 óra.

Eljárási illeték: Az eljárás költség és illetékmentes.

 Házasságkötés történhet:

- díjmentesen, hivatali munkaidőben az anyakönyvi hivatal irodai helyiségében 2 tanú   közreműködésével
- hivatali munkaidőn túl többletszolgáltatási díj ellenében

- házasságkötő teremben

- külső helyszínen (jegyzői engedéllyel)

Battonya  város  közigazgatási területén  történő házasságkötések rendjét külön helyi önkormányzati rendelet 19/2017. (IX. 29.) szabályozza.                                                                                      A rendeletek megtekinthetők az anyakönyvi hivatalban illetve a város honlapján.

Eljárási illeték: helyben történő szabályozás, helyi önkormányzati rendelet alapján

Eljárási határidő: 30 nap

Névváltoztatás 

Születési név megváltoztatása

A  születési családi  vagy születési utónév  megváltoztatása esetén a kérelmet  a kérelmező lakóhelye szerinti anyakönyvvezetőnél terjeszti elő, aki a kérelmet az eljáró hatósághoz – Budapest Főváros Kormányhivatala Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztály Osztály – továbbítja. Az ügyintézés határideje 45 nap.

A névváltoztatás iránti kérelem illetéke 10.000 Ft., ismételt névváltoztatás illetéke 50.000 Ft., melyet illetékbélyeg formájában kell leróni. A külföldön élő magyar állampolgár, a kérelmét, az illetékes konzuli tisztviselő előtt nyújthatja be.

Az eljárás időtartama kb. 30 perc

Házassági névviselési forma módosítása

A házasság fennállása alatt, vagy megszűnését követően bármely anyakönyvvezető előtt kezdeményezhető eljárás, függetlenül a házasságkötés helyétől, vagy az ügyfél lakóhelyétől.

A házasság fennállása alatt indított eljárásban a választott névviselés kihatással lehet a házasságból a névmódosítás után születendő gyermekek születési családi nevére, ezért ebben az esetben szükséges lehet a másik házas fél jelenléte is.

Az anyakönyvi ügyek sajátosságai azonnali ügyintézésre akkor van lehetőség, ha az érintett házassági esemény és annak adatváltozásai az elektronikus anyakönyvi rendszerben már rögzítésre kerültek, ezért javasolt a telefonon, vagy személyesen történő előzetes egyeztetés.

Szükséges iratok:

- személyazonosításra alkalmas okmány (személyazonosító igazolvány, vagy útlevél, vagy új típusú vezetői engedély),

- lakcímet és személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány.

Az ügyfélnek, az eljárást követően gondoskodni kell az okmányok cseréjéről.

Illetékköteles eljárás.

Az eljárás időtartama kb. 30 perc

Családi jogállás rendezés - Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat

Az eljárás a gyámhivatal vagy a bíróság értesítése alapján hivatalból, illetve kérelemre indulhat. A kérelem bármely település anyakönyvvezetője előtt előterjeszthető.

Szükséges iratok:
személyazonosító igazolvány vagy útlevél
lakcímet és személyi azonosítót tartalmazó hatósági igazolvány                                                   igazolás a gyermek fogantatásának időpontjáról, illetve a szülés várható idejéről
anya családi állapotának igazolása

Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megszületett gyermekre:
Szükséges iratok:
- gyermek születési anyakönyvi kivonata
- szülők személyi igazolványa, útlevele                                                                                       - lakcímet és személyi azonosítót tartalmazó hatósági igazolvány

Kiskorú anya, vagy apa esetén az ügyintézés a Gyámhivatal hatáskörébe tartozik.

Az eljárás időtartama kb.: 30 perc

Családi állapot igazolás 

Kérelemre induló eljárás.

Eljárási illeték: Külföldön történő házasságkötéshez illetékmentes.

Hazai anyakönyvezés

Magyar állampolgár külföldön történt születését, házasságkötését, halálesetét Magyarországon anyakönyveztetni kell.

A hazai anyakönyvezést bármely anyakönyvvezetőnél, állampolgársági ügyekben eljáró szervnél, hivatásos konzuli tisztviselőnél kell kezdeményezni. Az eljáráshoz szükséges a hiteles magyar fordítással ellátott külföldi anyakönyvi okirat. Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a külföldi okiratokat felülhitelesítéssel kell ellátni.

A hazai anyakönyvezésre irányuló kérelmet az anyakönyvvezető a kérelem benyújtásától számított öt napon belül megküldi a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak.

A hazai anyakönyvezést végző hatóság Budapest Főváros Kormányhivatala (1075 Budapest, Károly körút 11.), ügyintézési határideje két hónap.

Kiskorú gyermek születésének hazai anyakönyvezése iránti kérelem előterjesztésekor, ha az apasági vélelem alapja a szülők külföldön kötött házassága, a szülők házasságának hazai anyakönyvezésére irányuló kérelmet is elő kell terjeszteni, ha a szülők vagy azok egyike magyar állampolgár.

Szükséges dokumentumok:

• Az adatok igazolására szolgáló külföldi anyakönyvi okiratot (hiteles magyar fordítással együtt OFFI által készített),
• A családi állapotra és a családi jogállásra vonatkozó okiratot, valamint az elektronikus anyakönyvbe  bejegyzendő adatok igazolásához szükséges egyéb okiratokat.
• Állampolgárság igazolására szolgáló okirat
• Személyazonosításra alkalmas okmány (személyazonosító igazolvány, vagy útlevél, vagy új típusú vezetői engedély),
• Lakcímet és személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány,

A gyors és hatékony ügyintézés érdekében kérjük telefonon egyeztessen időpontot az ügyintézővel.

Eljárási illeték: Az eljárás költség és illetékmentes.

Állampolgársági ügyek (honosítás/visszahonosítás)

Állampolgársági eljárás szabályait a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és a végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet tartalmazza.

A magyar állampolgárság megszerzése történhet honosítással, visszahonosítással, nyilatkozattétellel.

A kérelem csak személyesen nyújtható be a megyei kormányhivatal járási hivatalánál, konzuli tisztviselőnél, integrált ügyfélszolgálati irodánál, továbbá állampolgársági ügyekben eljáró szervnél.

Állampolgársági ügyekben tájékoztatás kérhető a kérelem átvételére jogosult szervnél, ahol a szükséges nyomtatványok is rendelkezésre állnak.

A 2011. január 1-én hatályba lépett egyszerűsített honosítással kapcsolatos részletes útmutató és letölthető nyomtatványok a www.allampolgarsag.gov.hu oldalon elérhetők.

A magyar állampolgárság honosítással, visszahonosítással történő megszerzéséről a köztársasági elnök dönt és ad ki okiratot. A kérelem teljesítése esetén a magyar állampolgárságot a kérelmező az állampolgársági eskü illetve fogadalom letételének napjával szerzi meg.

Eljárási illeték: Az eljárás költség és illetékmentes.

Eljárási határidő: eskütétel esetén a központi anyakönyvi szerv által megállapított határidő

A honosítási, visszahonosítási és állampolgársági ügyekben az eljárás egyediesített, minden esetben az anyakönyvvezetővel történő előzetes egyeztetés indokolt személyesen vagy telefonon keresztül!

Nyomtatványok

Kérelem anyakönyvi kivonat kiállítása iránt

Kérelem anyakönyvi hatósági bizonyítvány kiállítása iránt

Meghatalmazás (Hiányzik!)

Jogszabályi háttér:

• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
• 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
• 7/2015. (II. 16.) Korm. rendelet a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról

Az adott ügyben hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése:

Battonya Város Jegyzője
Hatáskör a Ptk. 5:8. § (2) bekezdésén, illetékesség a birtokvédelmi rendelet 2. § (1) bekezdésén alapul.

Eljárási illeték: 3.000 Ft (lerovása illetékbélyegen)

Az adott hatósági ügyre vonatkozó alapvető eljárási szabályok, ezek magyarázata, ügyintézést segítő mutatók, ügymenetre vonatkozó tájékoztatás:

Eljárási határidő: 15 nap

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. alapján, ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom) birtokvédelem illeti meg.
Akit birtokától megfosztanak, vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől, továbbá a Járásbíróságtól egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását, vagy a zavarás megszüntetését.

A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (III.16.) Korm. rendelet értelmében a birtokvédelmi eljárás kérelemre indul, melynek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét, lakcímét(székhelyét),
b) a képviselő nevét, lakcímét (székhelyét),
c) az ellenérdekű fél (felek) nevét, lakcímét (székhelyét),
d) a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetése, – ide értve a cselekmény leírását -, a birtokvitával érintett dolog megjelölését,
e) a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölése, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalás
f) a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet,
g) a kérelem és annak határidőben való benyújtása alapjául szolgáló tények, bizonyítékok
h) képviselő eljárása esetén csatolt meghatalmazás.

A kérelemhez csatolni kell a kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékokat.

A birtokvédelmet kérő az írásban előterjesztett kérelmét, valamint a kérelem mellékleteit eggyel több példányban nyújtja be, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kéri.

Egy éven túli birtokvitában kizárólag az illetékes járásbíróság rendelkezik hatáskörrel az eljárás lefolytatására.

Jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatás:

Fellebbezési illeték: a bíróság szabja ki

A határozat ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs, de a határozatot sérelmesnek tartó fél annak megváltoztatását kérheti az illetékes járásbíróságtól a határozat kézbesítéstől számított 15 napon belül a másik féllel szemben indított perben. A keresetlevél a jegyzőnél is benyújtható, aki azt az ügy irataival együtt 8 napon belül a bírósághoz felterjeszti, valamint közvetlenül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Battonyai Járásbíróságnál is.

Nyomtatványok

Birtokvédelem iránti kérelem

Jogszabályi háttér:

• 1992. évi LXVI. törvény a Személyi adat – és lakcímnyilvántartásról
• 2016. év CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

Cím megállapítás

A névvel ellátott közterületekkel érintkező ingatlanokon lévő lakó-, ipari, kereskedelmi, szolgáltató és egyéb épületeket (gazdasági épületek kivételével) továbbá azon beépítésre szánt területen fekvő beépítetlen ingatlanokat, melyekre az építésügyi hatóság építési engedélyt adott ki, házszámmal kell ellátni.

A cím megállapítása a jegyző hatáskörébe tartozik.

Battonya Város közigazgatási területén található települési címek, házszámok megállapítása, felülvizsgálata során a címmegállapítás, a tényállás tisztázását követően  határozat alapján történik.

E jogkörében eljárva:

dönt cím megállapításáról,

dönt az ingatlanok átszámozásáról,

kötelezi az ingatlantulajdonosokat a megállapított házszám feltüntetésére,

dönt a jogosulatlan házszám használat megszüntetéséről.

ÜGYLEÍRÁS:

Cím megállapítási eljárás

A cím megállapítása hivatalból vagy az érintett ingatlan valamennyi tulajdonosa együttes kérelmére történhet.

A cím megállapítás ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetését az ingatlannal rendelkezni jogosult kezdeményezheti.

Az ingatlan tulajdonosa címkezelési, címképzési kérelmet nyújthat be, amennyiben:

az ingatlan-nyilvántartási adatbázisban az ingatlan nem rendelkezik házszámmal, címmel,

az ingatlan-nyilvántartási adatbázisban hibásan vagy tévesen szerepel a cím,

a Személyadat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepel a cím,

a Személyadat- és lakcímnyilvántartásban hibásan vagy tévesen szerepel a cím,

az ingatlan-nyilvántartási adatbázisban és a Személyadat- és lakcímnyilvántartásban a cím nem egyezik,

az ingatlan egyik nyilvántartásban sem rendelkezik házszámmal, címmel

telekösszevonás – telekmegosztás esetén.

A kérelemhez mellékelni lehet a következő dokumentumokat, amennyiben rendelkezésre állnak:

az ingatlan tulajdoni lapjának másolata,

lakcímet igazoló dokumentumok másolata,

társasház alapító okirat másolata,

a címre vonatkozó egyéb dokumentumok.

Az ingatlan tulajdonosa a fentieken túl nyilvántartásokban szereplő címekkel kapcsolatos tájékoztatás iránti kérelmet nyújthat be.

Az eljárások illetékmentesek.

 Házszám megállapítása

A házszámozást az érintett ingatlan tulajdonosa, közös tulajdonban álló ingatlan esetén bármelyik tulajdonostárs kérheti. Társasház esetében a közös képviselő, lakásszövetkezeti ingatlan esetében a lakásszövetkezet képviseletére jogosult személy kérheti. A kérelemben meg kell jelölni az ingatlan fekvését, helyrajzi számát, tulajdonosát, továbbá a házszámozási kérelem okát. Az eljárás lefolytatásához be kell szerezni az érintett ingatlan térképmásolatát, hiteles tulajdoni lap másolatot. Az eljárás lefolytatása során helyszíni szemle minden esetben szükséges.

A házszámtábla elhelyezésének szabályai

Az ingatlan tulajdonosa (használója, kezelője) köteles az ingatlant házszámtáblával ellátni.

A házszámtábla beszerzéséről, kihelyezéséről, szükség szerinti cseréjéről, megrongálódása esetén pótlásáról és karbantartásáról az ingatlan tulajdonosa saját költségén köteles gondoskodni.

E kötelezettséget

a. új építmény esetén a használatbavételi engedély kiadásától számított 30 napon belül

b. házszám változás esetén az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül kell teljesíteni.

A házszámtáblát épületen, kerítésen, ezek hiányában külön tartószerkezeten, közterületről jól látható és időt álló módón kell elhelyezni.

Saroktelek esetén a házszámtáblát azon az oldalon kell elhelyezni, amely közterületre az ingatlant számozták, függetlenül attól, hogy hol van az ingatlan főbejárata.

Többlakásos ingatlan esetében valamennyi lakáson, továbbá az ingatlan kerítésén, ennek hiányában tartószerkezeten, a közterületről jól látható módon valamennyi lakás házszámát fel kell tüntetni. Társasházak esetén a házszámtáblát lépcsőházanként, a bejárat felöli oldalon kell elhelyezni.

Eljárási illeték:

Az eljárás költség és illetékmentes.

Eljárási határidő: 8 nap

Nyomtatványok:

Cím megállapítás iránti kérelem

Házszám megállapítási/címkezelési kérelem

Jogszabályi háttér:

• Az illetékekről szóló 1990. évi XCII. törvény
• Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény
• Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

Fizetési kedvezményre irányuló eljárás helyi adóügyekben (fizetéskönnyítés, adómérséklés)

Fizetéskönnyítés (fizetéshalasztás, részletfizetés) a Battonya Önkormányzat Jegyzője, mint elsőfokú adóhatóság nevében az adózó és a mögöttes felelős kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető, ha a fizetési nehézség

a kérelmezőnek nem róható fel, annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható,
magánszemély adózó igazolja, hogy az adó egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent,
a tartozás átmeneti jellegű, tehát a későbbi megfizetés valószínűsíthető.
Beszedett helyi adóra nem engedélyezhető fizetéshalasztás, részletfizetés.

Adómérséklés: az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.

Az adóhatóság magánszemély kivételével, más személy adóját nem engedheti el, és nem mérsékelheti.

Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást – magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet esetében - kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené.

A kérelem elbírálásához szükséges dokumentumok:

Magánszemély esetében:

kérelem,
anyagi helyzetre vonatkozó adatlap,
jövedelemigazolás,
a kérelem beadását megelőző 3 hónapra vonatkozó közüzemi számlák, a kiadások igazolásához.
Egyéni vállalkozók esetében:

kérelem,
anyagi helyzetre vonatkozó adatlap,
jövedelemigazolás,
adatlap melléklete, az egyéni vállalkozás pénzügyi helyzetének igazolásához.
A magánszemélyek és egyéni vállalkozó által kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetékmentes.

Gazdálkodó szervezetek esetében:

kérelem,
pénzügyi helyzetre vonatkozó adatlap,
a tárgyévet megelőző időszakra vonatkozó mérleg és eredmény-kimutatás, valamint az aktuális időszakra vonatkozó (a kérelem benyújtásának évét bemutató, három hónapnál nem régebbi) mérleg és eredmény-kimutatás (az időszak megjelölésével).
Gazdálkodó szervezet által kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetéke 10 000 forint.

A Battonya Város Önkormányzata 11733089-15344155-03470000 számú közigazgatási hatósági eljárási illeték számlájára átutalással kell megfizetni.

Automatikus részletfizetés

 A természetes személy adózó - ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató természetes személyt is - kérelmére az adóhatóság az általa nyilvántartott, legfeljebb ötszázezer forint összegű adótartozásra - évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez a vagyoni-, pénzügyi helyzet és egyéb körülmények vizsgálata nélkül.

Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, mind a pótlékmentességet, mind a további részletfizetési kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.

Ebben az esetben csak a kérelem nyomtatványt kell benyújtani, a kérelem nyomtatványon megjelölni az automatikus részletfizetéssel érintett összeget és a kért részletfizetés időtartamát maximum 12 hónapban.

 A fizetési kedvezményekre irányuló ügyintézés a helyi önkormányzat Adócsoportjánál lehetséges, ügyfélfogadási időben.

Nyomtatványok

(Hiányzik!)

Jogszabályi háttér:

• Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

A Battonya Önkormányzat Jegyzője, mint elsőfokú adóhatóság nevében az adózó kérelmére folyószámláján elszámolt előírások, befizetések közlése, egyenleg egyeztetése, túlfizetések, téves befizetések egy számláról más számlára való átvezetése, vagy túlfizetés visszautalásának kérelmezése.

Felhívom a Tisztelt Ügyfeleink figyelmét, hogy az adóhatóság a túlfizetést csak akkor térítheti vissza, ha a befizetőnek nincs köztartozása, illetve adók módjára behajtandó tartozása.

A köztartozás fogalma

Törvényben meghatározott, az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatok fedezetére előírt fizetési kötelezettség, amelynek megállapítása, ellenőrzése, behajtása bíróság vagy közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, a köztestület működésének fedezetére törvényben előírt fizetési kötelezettség, feltéve, hogy azt önkéntesen az esedékességkor nem teljesítették, az államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére jogosulatlanul igénybe vett vagy rendeltetésétől eltérően felhasznált támogatás és járulékai, amelyek megfizetését az arra hatáskörrel rendelkező szerv elrendeli, és azt a kötelezett az előírt határidőig nem teljesíti és amelyre az állami adó- és vámhatóság a támogatás visszafizetéséről rendelkező szerv megkeresésére a költségvetési támogatás visszatartási jogát e tartozások tekintetében is gyakorolja.

Az ügyintézéshez szükség van:

a kérelmező személyazonosító okmányaira,
adóazonosító és/vagy adószámára,
képviselet esetén meghatalmazásra; cégkivonatra, vagy aláírási címpéldányra, illetve a
képviselő/meghatalmazott személy személyazonosító okmányaira.
Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény adótitokra vonatkozó rendelkezéseinek (ART. III. fejezet) tiszteletben tartása miatt adózói, adózási és számlaegyenleg információkat telefonon, illetve személyes megjelenés esetén jogosultságot igazoló okmány (személyazonosító okmányok, ha szükséges meghatalmazás, cégkivonat stb.) hiányában nincs módunk kiadni.

Az ügyintézés helye a helyi önkormányzat Adócsoportjánál lehetséges, ügyfélfogadási időben.

Jogszabályi háttér:

• A személyi jövedelemadóról 1995. évi CXVII. törvény 73. §
• Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 82. §

A Battonya Önkormányzat Jegyzője, mint elsőfokú adóhatóság nevében a termőföld bérbeadásból származó jövedelem adójának megállapítása önbevallással történik. A bevallást a bérbeadó magánszemélynek kell benyújtania, és az adót megfizetnie abban az esetben, ha a földterületet részben vagy egészben nem kifizetőnek adta bérbe. A magánszemély termőföld-bérbeadásból (ideértve a földjáradékot is) származó bevétele jövedelem, amelyet adókötelezettség terhel.

Adómentes a földbérbeadásból származó jövedelem, ha a haszonbérleti szerződés legalább 5 éves időtartamra szól.

Amennyiben a szerződés öt éven belül megszűnik (kivéve, ha a megszűnés oka a szerződő felek akaratán kívüli, vagy ha azonnali felmondás történt), a bérbeadásból származó jövedelem korábban meg nem fizetett adóját késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni. A késedelmi pótlékkal növelt adót a szerződés megszűnése évének kötelezettségeként kell megállapítania és megfizetnie a magánszemélynek.

Magánszemély bevallását a jövedelem megszerzését követő év március 20.-ig nyújtja be a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz. Ez egyben az adó megfizetésének a határideje is.

Amennyiben a földterületet kifizető vette bérbe, a bevallás beadására a kifizető kötelezett.

A földbérbeadásból származó jövedelmet a magánszemélynek nem kell bevallania, ha:

a jövedelem kizárólag a kifizetőtől származik,
a kifizető az adót levonta,
a termőföld bérbeadásából származó jövedelem adómentes.
Kifizető adóbevallását a föld bérbeadásából származó jövedelemből levont adóról a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz az adóévet követő év február 25. napjáig nyújtja be. Kifizetők számára ez az adó megfizetésének a határideje is.

A Battonya Város Önkormányzata 11733089-15344155-08660000 számú földbérbeadásból származó jövedelem adószámlájára kell megfizetni.

Az adó mértéke 2011. január 1. napjától a bérbeadásból származó jövedelem 16%-a, 2016. január 1. napjától a bérbeadásból származó jövedelem 15%-a.

Az ügyintézés helye a helyi önkormányzat Adócsoportjánál lehetséges, ügyfélfogadási időben.

Cím: 5830 Battonya, Fő utca 91.

Ügyfélfogadási idő:

·        Hétfő: 08:00 – 12.00              13:00 – 16:00

·        Kedd: Az ügyfélfogadás szünetel

·        Szerda: 08:00 – 12:00

·        Csütörtök: 08:00 – 12:00

·        Péntek: 08:00 – 12:00

Nyomtatványok

Bevallás föld bérbeadásához

Jogszabályi háttér:

• A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény
• A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) kormányrendelet
• A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény
• A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet
• Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény
• Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

A Battonya Önkormányzat Jegyzője, mint elsőfokú adóhatóság nevében a belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjárművek, pótkocsik után gépjárműadót kell fizetni.

Nem kell gépjárműadót fizetni a mezőgazdasági vontatók, lassú járművek, a lassú járművek pótkocsija, munkagépek, „méhesházas” gépjárművek, CD, CK, DT, OT és a Z betűjellel ellátott gépjárművek, az EU tagállamaiban nyilvántartott tehergépjárművek után.

A törvény hatálya nem terjed ki a négykerekű segédmotoros kerékpárokra sem, így adófizetési kötelezettség sem keletkezik ezen gépjárművek után.

A gépjárművek adóztatása a közúti közlekedés szabályairól szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett járműnyilvántartás (továbbiakban: hatósági nyilvántartás) alapján történik, a gépjárművet adóztatásra külön bejelenteni nem kell.

Az adó alanya az a személy, amely a hatósági nyilvántartásban az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel.

Az év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű utáni adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. Ezen gépjárművek adókötelezettsége a forgalomba helyezést követő hó első napjától áll fenn.

Az adó alapja

Személygépjárművek és motorkerékpárok esetében a jármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye kilowattban kifejezve.
Tehergépjárművek és pótkocsik esetében a jármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%val.
Autóbusz, lakókocsi, lakópótkocsi esetében a hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömeg (önsúly).
Nyergesvontató esetében a nyergesvontató saját tömegének kétszerese, növelve a nyergesvontatóval vontatható, átmenőfékes vontatmány (félpótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege és a nyergesvontató saját tömege pozitív különbözetének felével.

Az adó mértéke

1. Személygépjárművek, motorkerékpárok esetén:

Az adó mértékét a személyautók és motorkerékpárok esetében a teljesítmény és a gépjármű gyártási évétől eltelt idő határozza meg, a következők szerint:

Az adó mértéke:

a gyártás évében és az azt követő 3 naptári évben 345, Ft/kilowatt,
a gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300,- Ft/kilowatt,
a gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230,- Ft/kilowatt,
a gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185,- Ft/kilowatt,
a gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140, Ft/kilowatt.

2. Tehergépjárművek, pótkocsik esetén:

Az adó mértéke az autóbusz, nyerges vontató, lakó pótkocsi, pótkocsi (utánfutó) és tehergépjármű esetében az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után 1.380,- Ft.

A légrugós, vagy azzal egyenértékű útkímélő tengellyel ellátott tehergépjárművek, nyerges vontatók, pótkocsik, lakópótkocsik és buszok gépjárműadója 2013. július 1. napjától kezdődően 850,- Ft az adóalap minden megkezdett 100 kg-ja után.

Adómentesség

Mentes az adó alól:

a költségvetési szerv,
az egyesület, az alapítvány a tulajdonában lévő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,
az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell,
az egyházi jogi személy tulajdonában lévő gépjármű,
a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben,
az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó,
az Északatlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek tulajdonában lévő gépjármű.
2016. január 1. napjától mentes a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 2. § (6) bekezdése szerint meghatározott környezetkímélő gépkocsi.
a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany

2017. január 1. napjától bővült a mentes magánszemélyek köre.

2017. január 1. napjától mentes az adó alól a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab - 100 kW teljesítményt meg nem haladó, nem a külön jogszabály szerinti személytaxi-szolgáltatásra és személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra használt - személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint/adóév erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár.

A mentesség nem jár automatikusan, azt adatbejelentési nyomtatvány benyújtásával kell kérelmezniük mindazoknak, akik igénybe kívánják venni a kedvezményt, valamint azoknak is, akik gépjárművet cseréltek, és a jövőben az új gépjárműre szeretnék igénybe venni a mentességet.

Súlyos mozgáskorlátozott személy:

 az a személy, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 23. § (1) bekezdés e) pontja alapján mozgásszervi fogyatékosnak minősül, vagy f) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül és halmozott fogyatékosságai közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosság,
az a személy, aki a 18. életévét nem töltötte be és a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: Mr.) 1. mellékletében meghatározott, az „L” betűjel szerinti mozgásszervi fogyatékosságban szenved, vagy a „P” betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved és a többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosságot okoz és
a közlekedőképességében súlyosan akadályozott személy;

Egyéb fogyatékossággal élő személy: az a személy, aki

fogyatékossági támogatásra a Fot. 23. § (1) bekezdés a)d) vagy h) pontja alapján jogosult, vagy vakok személyi járadékában részesül, vagy a Fot. 23. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül, kivéve, ha egyik fogyatékossága mozgásszervi fogyatékosság,
a 18. életévét nem töltötte be, és magasabb összegű családi pótlékra az Mr. 1. mellékletében meghatározottak szerint a „K” vagy az „M” betűjel alapján, vagy az „N” betűjel „1” számjel alapján jogosult, továbbá, aki az Mr. 1. mellékletében meghatározott, a „P” betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved, és a többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik az Mr. 1. mellékletében meghatározottak szerint a „K” vagy az „M” betűjel szerinti, vagy az „N” betűjel „1” számjel szerinti betegség, illetve fogyatékosság.
A súlyos mozgáskorlátozottságot vagy az egyéb fogyatékosságot a következő iratokkal lehet igazolni:

a Fot. szerinti fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat, vagy a megállapítás alapjául szolgáló hatályos szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény,
az emelt összegű családi pótlék megállapításának alapját képező orvosi szakvélemény (csak 18. életévét be nem töltött személy esetén),
a közlekedőképesség minősítéséről kiadott, hatályos szakvélemény, amely a közlekedőképesség súlyos akadályozottságát igazolja, vagy
a vakok személyi járadékának megállapításáról szóló hatósági határozat vagy a vakok személyi járadékát kérelmező csökkentlátó nyilvántartó lap.

A közlekedőképesség minősítését célzó eljárást az Adócsoportnál lehet kezdeményezni a következő dokumentumok benyújtásával:

közlekedőképesség minősítését célzó, kitöltött, aláírt kérelem (nyomtatvány online letölthető, illetve az Adócsoportnál kérhető),
háziorvosi beutaló közlekedőképesség minősítéséhez, valamint,
fél évnél nem régebbi, mozgásszervi megbetegedések kezelésében, megállapításában jártas szakorvos – reumatológus vagy ortopédus vagy traumatológus, vagy közlekedési támogatásra jogosító egyéb megbetegedéseket megállapító, kezelő neurológus esetleg érsebész – által kiállított, jelenlegi állapot leírását tartalmazó lelet eredeti példánya.

Gépjármű eltulajdonítása esetén az eltulajdonítást követő hó első napjától szünetel az adókötelezettség, amennyiben ezt az eseményt a gépjármű tulajdonosa/üzembentartója a rendőrhatóság igazolásával alátámasztva az önkormányzati adóhatóságnál azt adatbejelentési nyomtatványon bejelenti. Ha a gépjármű nem kerül vissza az adóalany birtokába, az eltulajdonítást követő év utolsó napján a gépjárműre az adókötelezettség megszűnik.

Az adót a gépjármű éven belüli forgalomba helyezése esetén az adóhatóság által az adót megállapító határozatában szereplő időpontokban, egyéb esetben a már két egyenlő részletben (március 15. napjáig, illetve szeptember 15. napjáig) kell megfizetni csekken, vagy átutalással a Battonya Város Önkormányzata 11733089-15344155-08970000 számú gépjárműadó beszedési számlájára.

Az ügyintézés helye a helyi önkormányzat Adócsoportjánál lehetséges, ügyfélfogadási időben.

Nyomtatványok

Adatbejelentés gépjárműadóhoz

Nyilatkozat a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személy gépjárműadó mentességéhez

Jogszabályi háttér:

• 2010. évi XXXVIII. törvény a  hagyatéki eljárásról
• 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
• 29/2010. (XII.31.) KIM  rendelet a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről

Hagyatéki eljárás indítása

A leltározásra, a meghalt személy utolsó belföldi lakóhelye, illetve (ennek hiányában) a hagyatéki vagyon fekvése szerinti önkormányzat jegyzője illetékes. A leltározás ugyan a jegyző hatáskörébe tartozik, azonban általában a polgármesteri hivatal - jegyző által irányított - köztisztviselője, a leltárelőadó végzi, halottvizsgálati bizonyítvány alapján, az örökösök közreműködésével.

Az eljárás akkor indul meg, amikor a halottvizsgálati bizonyítvány megérkezik a hagyatéki ügyintézőhöz (továbbiakban: leltárelőadó). A leltárelőadó, a halottvizsgálati bizonyítványon szereplő hozzátartozó (temetést intéző) személy részére, a hagyatéki leltár elkészítése érdekében, az örökhagyó hagyatékára vonatkozólag nyilatkozatot küld. A kitöltött nyilatkozat 5 napon belül személyesen leadható a Polgármesteri Hivatal 4. számú irodájában vagy postai úton mihamarabb visszaküldhető.  A hagyatéki leltárt, az ügyintéző, az ügyfél által becsatolt okiratok, iratok, közölt adatok alapján készíti el. Ingatlan esetén gondoskodik az adó- és értékbizonyítvány beszerzéséről. Az elkészített a leltárt, mellékleteivel együtt, elektronikus úton megküldi a hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyzőnek. Amennyiben nincs az örökhagyó után leltározás alá eső vagyontárgy, abban az esetben nemleges hagyatéki leltárt vesz fel a leltárelőadó.

Kötelező leltárt készíteni, ha az elhunyt után belföldön ingatlan vagyon maradt; az elhunyt után maradt ingó vagyon értéke a 300.000 forintot meghaladja és olyan személy (kiskorú, gondnokság alatti, stb.) érdekelt, aki saját érdekeit nem tudja képviselni; nincs ismert örökös; devizakülföldinek minősülő örökös van; a leltár készítését az örökös, a végrendeleti végrehajtó, a hagyatéki hitelező, a jegyző kéri.

A hagyatéki leltár felvétele, a hozzátartozó nyilatkozata alapján, az ASP rendszeren keresztül történik.

Biztosítási intézkedések

Előfordul, hogy az örökhagyó halála után vagyontárgyai - a hagyaték részei - őrizetlenül maradnak. Az őrizet nélküli vagyontárgyak megrongálódásának, eltulajdonításának veszélye fokozottan fennáll. Ezért az örökösök, a gyámhivatal, illetve a végrendeleti végrehajtó kérhetik a leltárelőadótól, a jegyzőtől, hogy tegyen biztosítási intézkedéseket. Ilyen intézkedésre ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodó örökös, gondnokság alatt álló vagy törvényes képviselő nélküli kiskorú örökös esetén hivatalból is sor kerülhet. Biztosítási intézkedést a leltárelőadón és a jegyzőn kívül a közjegyző is tehet.

A leltárelőadó készpénzt, értéktárgyat, értékpapírt bírósági letétbe helyezheti; helyiségeket, szekrényeket, ládákat lepecsételheti; ingókat zár alá vehet; egyes tárgyakat megbízható személy gondozására bízhatja; értékesítést rendelhet el. Ezek az intézkedések a leltár közjegyzőnek való megküldéséig állnak fenn, de a közjegyző továbbra is fenntarthatja az indokolt intézkedést.

A leltárelőadó által elrendelt biztosítási intézkedések hatályukat vesztik a leltárnak közjegyzőhöz megküldésével. Fennmaradásukat a közjegyző végzéssel rendelheti el, ugyanígy dönthet az ő általa elrendelhető intézkedésekről.

Az ügyintézési határidő: 30 nap.

Településünkön a hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyző:

Dr. Horányi-Hohl Gábor Battonya, Fő utca 101. fsz. 2.  Telefon: 68/400-444

A jegyzői eljárásban történő hagyatéki leltár felvételéhez az alábbiak szükségesek:

Az örökösök személyi adatai ( név, születési hely, idő, anyja neve, személyazonosító jele, adóazonosító jele, személyi igazolványszáma, pontos lakcím, elérhetőség (telefon, email))

Amennyiben az elhaltnak takarékbetétkönyve, törzsrészvénye, értékpapírja, vagy takarék hitellevele, illetve átutalási betétszámlája volt a bankszámlaszámot.

Életbiztosítás esetén, ha nem volt megnevezve kedvezményezett, a biztosítási kötvényt.

Ha az elhalt nyugdíjas volt, akkor nyugdíjszelvényt, vagy nyugdíjösszesítőt.

A hagyatéki terhekre vonatkozó okmányokat (temetési számlák, stb.)

Személygépkocsi, motorkerékpár, mezőgazdasági munkagép, utánfutó esetében a forgalmi engedélye

A halotti anyakönyvi kivonatot.

ha a hagyatékban gondnokság alatt álló személy van, abban az esetben, a gondnok személyi adatai és a  bírósági döntés, illetve a gyámhatósági határozat

kiskorú örökös esetén a törvényes képviselő személyi adatai

végrendelet, öröklési szerződés

ha az elhunyt bármely cégben tulajdonos volt, akkor cégkivonat

lakossági folyószámla megléte esetén utolsó kivonat

fegyverhasználat esetén a rendőrség által kiállított átvételi jegyzőkönyv másolatát

hitel vagy egyéb tartozás, valamint kintlévőség, követelés esetén annak létrejöttét, érvényességet igazoló  okirat (pl.: hitelek, kölcsönök szerződéseit)

szerzői, találmányi jogokat igazoló iratok

az elhunyt tulajdonát képezett ingatlan címe, helyrajzi száma, a tulajdoni hányad mértéke

Az ingatlanok leltározása a TakarNet nyilvántartása alapján történik.

A leltárt általában a leltárelőadó hivatalos helyiségében - a polgármesteri hivatalban - készítik. Az érdekeltek itt adják elő a hagyatékra vonatkozó információikat. A helyszínen is sor kerülhet leltározásra, sőt: egyes esetekben ez kötelező is. Ilyen eset, ha kiskorú érdekei vannak veszélyeztetve; nincs ismert örökös; a jegyző, a közjegyző kéri. Ilyenkor általában tanú alkalmazására is sor kerül. A leltározáson az érdekeltek jelen lehetnek. Ennek érdekében őket értesíteni kell a leltározás helyéről és időpontjáról. Távolmaradásuk a leltározás megtartását nem akadályozza.

Ha  az örökösöknek a hagyaték átadása után tudomására jut olyan körülmény, miszerint az elhunyt nevén maradt akár ingatlan, akár ingó vagyontárgy, póthagyaték kérhető ugyanott, ahol az eredeti hagyatéki leltárt felvették.

Nyomtatványok:

Nyilatkozat hagyatéki leltár felvételéhez

A bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, a bírósági végrehajtó, NAV, illetve más hivatalos szerv, közigazgatási hatóság által kifüggesztés céljából megküldött hirdetmények a Polgármesteri Hivatal épületének földszinti folyosóján kerülnek kifüggesztésre a küldő szerv által kért időtartamra.

A kifüggesztés tartama alatt az ügyfelek a hirdetményeket a hét minden munkanapján megtekinthetik és észrevételt, bejelentést tehetnek a hirdetménnyel kapcsolatban. A határidő lejárta után a hirdetményt záradékkal ellátva küldi vissza az Igazgatási Csoportja a megkereső szervhez.

A hirdetmények kifüggesztésére irányuló eljárás illetékmentes (az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdése).

Jogszabályi háttér

• A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
• A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet
• A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006.(XII.23.) Korm. rendelet
• 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

Hatáskörrel rendelkező szerv: Battonya Város Jegyzője (I. fokú gyámhatóság)

Eljárási illetékek

A Gyvt. 133/A. §  alapján  a gyámhatósági eljárás költségeit az eljáró szerv viseli.

Alapvető eljárási szabályok, tájékoztatás

Általános eljárás menete:

A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú kérelmező a szükséges dokumentumokkal, személyesen, vagy meghatalmazottján keresztül a Battonyai Polgármesteri Hivatal (Battonya, Fő u.  91. szám),  vagy postai úton terjesztheti elő.

A kérelemhez formanyomtatványt kell használni, melyet a Battonyai Polgármesteri Hivatalban  vagy a www.battonya.hu honlapról lehet beszerezni.

A kérelem elektronikus benyújtására nincs lehetőség.

A kérelem iktatása után a jegyző megvizsgálja, hogy a kérelemhez csatolták-e a jogszabályban előírt szükséges mellékletekkel. Amennyiben hiányosságot tapasztal, 8 napon belül (határidő megjelölésével) hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.

A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg kérelemre – külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra – megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását.

A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető. Ebben az esetben a feltételek fennállását a kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozólag kell vizsgálni, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a kérelem benyújtásának napjától a fennálló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény időtartamára állapítható meg.

A települési önkormányzat jegyzője a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetének fennállását

a) a szülő, családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége tekintetében a gyermeket együtt nevelő mindkét szülő, a gyermeket egyedül nevelő szülő, a családba fogadó gyám iskolai végzettségre vonatkozó önkéntes adatszolgáltatása,

b) az alacsony foglalkoztatottság tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 18. §-a alapján vezetett nyilvántartása vagy a Szt. 33. §-a szerinti ellátásra való jogosultság hiányában az állami foglalkoztatási szervnek a gyermeket nevelő szülők bármelyikének, a családba fogadó gyámnak az álláskeresőként történő nyilvántartásáról szóló igazolása,

c) a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégia szegregátum meghatározása, vagy ennek hiányában a lakókörnyezet, illetve lakáskörülmények tekintetében az elvégzett vagy beszerzett környezettanulmány vagy a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet 2. számú melléklet IV. számú adatlapja szerinti, hat hónapnál nem régebbi, ugyanazon a címen elvégzett környezettanulmány alapján állapítja meg.

A környezettanulmány elvégzésére a települési önkormányzat jegyzője felkérheti az Egészségügyi és Szociális Ellátó Szervezet battonyai család- és gyermekjóléti szolgálat munkatársát.

A települési önkormányzat jegyzője a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozatát, a határozat jogerőre emelkedését követő öt napon belül tájékoztatásul megküldi annak a bölcsődének, nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézménynek, ahol a gyermek bölcsődei ellátásban részesül, vagy amellyel a gyermek (nagykorúvá vált gyermek) óvodai, tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll.

Ügyintézési határidő

A kérelemnek a Hivatalhoz történő beérkezésétől számított 8 nap vagy 60 nap.

Jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatás

Az elutasító és megszüntető határozatok ellen az alábbi jogorvoslati lehetőségek vannak:

A határozattal szemben – annak közlését követő 15 napon belül illetékmentes – fellebbezéssel lehet élni.

A fellebbezést a Békés Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalhoz címezve, a Battonyai Polgármesteri Hivatalban lehet benyújtani.

Az első fokon eljáró szerv a határozatot módosíthatja, kijavíthatja vagy kiegészítheti a kérelemnek megfelelően, ellenkező esetben továbbítja a fellebbezést az annak elbírálására jogosult szervhez.

Nyomtatványok

Hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet megállapítása iránti kérelem

Jogszabályi háttér

• 1990. évi C. törvény a helyi adókról
• Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény
• Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
• Battonya Város Önkormányzata Képviselő – testületének 7/2016.(IV.1.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

A Battonya Önkormányzat Jegyzője, mint elsőfokú adóhatóság nevében, helyi iparűzési adó az adó alanya a vállalkozó, és aki külön jogszabály alapján vállalkozónak minősül.

(2008. január 1. napjától az adott évben vállalkozónak minősül a 600 e Ft árbevételt meghaladó mezőgazdasági őstermelő is.)

Állandó jelleggel végzett vállalkozási tevékenység:

A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

Az általános szabály szerint az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve

az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes – a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 39. § (48) bekezdésben meghatározottak szerint számított - összegével,
az alvállalkozói teljesítések értékével,
az anyagköltséggel,
az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén lehetőség van az adó alapjának egyszerűsített meghatározására.

Egyszerűsített adóalap-meghatározást választhat:

1. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó.

Átalányadózás esetén az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó - bevételének 80 százaléka.

2. Az a vállalkozó, akinek a nettó árbevétele az adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan - nem haladta meg a 8 millió forintot.

Az adó alapja ebben esetben a nettó árbevétel 80 százalékában is megállapítható.

3. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó.

Az adó alapját ebben az esetben az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja.

4. A kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá tartozó vállalkozó.

Az adó alapja ebben az esetben a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapítható.

Figyelem! Az adó alapjának egyszerűsített megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál. A bevallás késedelmes benyújtása esetén az adóalap egyszerűsített meghatározási módja nem választható!

A vállalkozási tevékenységet újonnan kezdő, vagy a már meglévő vállalkozási tevékenységét Battonyán megkezdő adózónak a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül az erre rendszeresített formanyomtatványon kell bejelentkeznie a helyi iparűzési adó alá.

Az éves bevallást főszabályként az adóévet követő év május 31. napjáig kell benyújtani. Eddig a határidőig kell megfizetni az esetleges elszámolási különbözetet is.

A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak, a helyi iparűzési adóelőleg-kiegészítés összegéről - az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon - a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallást tennie, valamint ezzel egy időben a várható éves fizetendő adó összegére kiegészítenie a már megfizetett adóelőleg összegét.

Az adókötelezettség a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg, amelyről a megszűnést követő 30 napon belül változásbejelentő nyomtatványt és záró bevallást kell benyújtani.

Az adó mértéke az adóalap 2%-a.

A vállalkozónak évente két alkalommal (az adóév március 15., illetve szeptember 15. napjáig) az általa meghatározott összegekben adóelőleget kell fizetnie.

Kisadózó Vállalkozások Tételes Adója (KATA) szerinti adózás

A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozók (a továbbiakban KATA alany) adóévre választhatják a helyi iparűzési adóban a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó egyszerűsített, tételes adóalap-megállapítási módszert.

A KATA alanya a (NAV-os) KATA-alanyiságának kezdő napjától számított 45 napon belül vagy az adóév február 15-éig változás-bejelentési nyomtatvány benyújtásával dönthet arról, hogy az adóévi iparűzési adót tételes adóalap megállapításával teljesíti.

A tételes adóalap önkormányzatonként 2,5 millió forint. Ennek megfelelően a tételes adó éves összege Battonyán 50 ezer forint.

A vállalkozásnak ez a döntése a teljes adóévre vonatkozik, és mindaddig érvényben van, amíg változásbejelentő nyomtatványon a vállalkozás bejelenti, hogy az adó alapját már nem a fix összegű, tételes adóalap szerinti módszerrel kívánja megállapítani. Amennyiben az adózó nem ezen módszer szerint kíván a következő adóévben adózni, úgy ezt a szándékát az adóév február 15-éig kell az említett nyomtatványon bejelentenie az adóhatósághoz.

Főszabályként a KATÁ-s tételes adózási módot választó adózóknak a választás időtartamára a helyi iparűzési adóban bevallási kötelezettségük nincs.

Ugyanakkor, ha az adózók az 1990. évi C. törvény (a továbbiakban Htv.) szerint biztosított adóelőnyöket érvényesíteni szeretnék, mégis szükség lehet helyi iparűzési adó bevallás benyújtására.

Bevallást kell benyújtani abban az esetben, ha az adózó:

adókedvezményt kíván igénybe venni, vagy
az ideiglenes jellegű tevékenység végzése után megfizetett átalányadót az állandó jellegű adókötelezettsége kapcsán a fizetendő iparűzési adóba be kívánja számítani, vagy
a megfizetett útdíjat az állandó jellegű adókötelezettségük kapcsán fizetendő iparűzési adóba be kívánja számítani, vagy
a foglalkoztatás növelés címén adóalap-mentességet kíván érvényesíteni.
tartós keresőképtelenség, gyerekszületés stb. miatt az adóalap csökkentésnek van helye,
a vállalkozói tevékenység szüneteltetése miatt az adóalap csökkentésének van helye.
A fenti esetekben a helyi iparűzési adóról szóló bevallást jogvesztő határidőként az adóévet követő év január 15. napjáig kell benyújtani.

A KATA adózási módot választó vállalkozónak adóelőleg fizetési kötelezettsége nincs, a tételes adó összegét főszabályként évente két részletben (az adóév március 15., illetve szeptember 15. napjáig) kell megfizetni.

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység:

Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot.

Ideiglenes jellegűnek minősül továbbá bármely tevékenység, ha annak folytatásából a vállalkozó bevételre tesz szert, és a vállalkozó egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie.

Az ideiglenes iparűzési adó bevallása az adócsoport által biztosított nyomtatványon önbevallás és önadózás keretében történik.

Az iparűzési tevékenységet ideiglenes jelleggel folytató adózó, adóköteles tevékenységének megkezdésekor köteles az adókötelezettség keletkezését bejelenteni az adóhatóságnál, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (Bejelentkezés és változásjelentő lap a helyi adókhoz).

A Békéscsabán ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység után fizetendő iparűzési adóról a vállalkozónak legkésőbb a tevékenység befejezése napját követő hónap 15. napjáig kell bevallást benyújtani és az adót is ezen időpontig kell megfizetnie.

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adókötelezettség időtartama a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítés-elfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja.

Az ideiglenes iparűzési adó mértéke 5000,- Ft/nap.

Mind az állandó, mind az ideiglenes jellegű, mind a tételes iparűzési adó (KATA) összegét a Battonya Város Önkormányzata 11733089-15344155-03540000 számú iparűzési adó beszedési számlájára kell megfizetni.

Az ügyintézés helye a helyi önkormányzat Adócsoportjánál lehetséges, ügyfélfogadási időben.

Nyomtatványok

Helyi iparűzési adó bevallás

Nyilatkozat mentességhez

Jogszabályi háttér:

• A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény
• Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
• A Battonya Önkormányzat Jegyzője, mint elsőfokú adóhatóság nevében adóköteles a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. 3. § 19. pontja alá tartozó magánfőzés.

A magánfőzés a párlatnak a magánfőző, több tulajdonostárs magánfőző esetén valamely tulajdonostárs lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása.

Adó megfizetése:

Az adó megfizetése párlatjegy beszerzésével történik.

Párlat adójegy igénylésére csak a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatóság által regisztrált magánfőző jogosult. Az önkormányzatnál regisztrált, az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelentett magánfőzőnek magánfőzés keretében történő párlat előállításához az előállítást megelőzően a lakóhelye szerint illetékes állami adó- és vámhatóságtól kell a párlat adójegyet beszerezni.

1 db párlat adójegy értéke 700,- Ft, mely a magánfőzőt 1 liter magánfőzött párlat 42 térfogatszázalékos tényleges alkoholtartalmú párlat előállítására jogosítja.

A magánfőző a tárgyévi első párlat előállítása előtt, legalább 5 darab 700 forint értékű párlat adójegyet köteles megvenni, de tárgy évenként legfeljebb 86 darab párlat adójegyet lehet igényelni és legfeljebb ennek megfelelő mennyiségű (86 liter) párlat állítható elő.

Az adó alanya

A magánfőző, az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki tulajdonában álló gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, tulajdonában álló desztillálóberendezéssel rendelkezik.

Gyümölcstermesztő személynek az a természetes személy minősül, aki gyümölcstermő területtel rendelkezik.

Bejelentési kötelezettség

A magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést, valamint a bejelentett adatokban történt változást az azt követő 15 napon belül kell bejelenteni a 35/2008 (XII. 31.) PM rendelet 11. melléklete szerinti – bejelentés a desztillálóberendezés tulajdonjogáról, tulajdonjogának megszerzéséről – nyomtatványon Battonya Város Önkormányzata adóhatóságához.

Bevallási kötelezettség

2016. évtől kezdődően az előállított magánfőzött párlat után az önkormányzati adóhatóság felé nincs külön bevallási és adófizetési kötelezettség.

Az ügyintézés helye a helyi önkormányzat Adócsoportjánál lehetséges, ügyfélfogadási időben.

Nyomtatványok

Helyi jövedéki adó

Jogszabályi háttér:

• Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
• Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény
• Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
• Battonya Város Önkormányzata Képviselő – testületének 7/2016.(IV.1.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

A Battonya Önkormányzat Jegyzője, mint elsőfokú adóhatóság nevében, adókötelezettség azt a magánszemélyt terheli, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt, és ezért térítést fizet. Adó mértéke 100 Ft/fő/éj.

Az adó beszedésére és a bevallás beadására a szállásadó kötelezett. Az idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.

Mentes az adó alól:

a 18. életévét be nem töltött magánszemély;
a gyógyintézetben, szociális intézményben ellátott fekvőbeteg magánszemély;
a közép és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló, szakképzésben résztvevő,
a szolgálati kötelezettséget teljesítő, illetve hozzátartozója,
hatósági vagy bírósági intézkedés miatt településen tartózkodó,
a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vállalkozó vagy munkavégzés miatt településen tartózkodó munkavállalója,
településen üdülő tulajdonnal, bérlettel rendelkező magánszemély, lakásszövetkezeti tag, illetve ezek hozzátartozója
az egyházi jogi személy tulajdonában lévő építményben, telken az egyházi jogi személy,
a településen lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező magánszemély által eltöltött vendégéjszaka.

Az idegenforgalmiadó-kötelezettség alóli mentességre jogosultság tényét az adóalanynak okirattal, valamint a - Battonya Város Önkormányzata Képviselő – testületének 7/2016.(IV.1.) önkormányzati rendelete alapján kell igazolnia a beszedésre kötelezett felé. Megfelelő igazolás hiányában az adóalanynak az adót meg kell fizetnie. A mentességre jogosultakról az adóbeszedésre kötelezett külön nyilvántartást köteles vezetni, amelynek részét képezik a kitöltött nyilatkozatok, valamint a mentességet igazoló okiratok másolatai is.

Az adóbeszedésre kötelezett az általa beszedett adóról, az adó alapjának és összegének megállapítására alkalmas, továbbá az önkormányzati adóhatóság által ellenőrizhető a Battonya Város Önkormányzata Képviselő – testületének 7/2016.(IV.1.) önkormányzati rendelete alapján.

Az idegenforgalmi adó bevallása idegenforgalmi adóbevallási nyomtatványon havonta történik önbevallás keretében, a bevallással érintett hónapot követő hó 15. napjáig. Az adót a bevallás beadásával egyidejűleg kell megfizetni a Battonya Város Önkormányzata 11733089-15344155-03090000 számú idegenforgalmi adó alszámlájára.

Az ügyintézés helye a helyi önkormányzat Adócsoportjánál lehetséges, ügyfélfogadási időben.

Nyomtatványok

Bevallás

Jogszabályi háttér

• 2010. évi XXXVIII. törvény a  hagyatéki eljárásról
• 149/1997. (IX. 10.9) Kormányrendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi  eljárásról

Jogszabályi háttér:

• 2005. évi CLXIV. törvény a  kereskedelemről (továbbiakban: Ker. tv.)
• 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
• 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
• 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
• 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről (továbbiakban: R.)

Az adott ügyben hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése:

Battonya Város Jegyzője mint kereskedelmi hatóság

A hatáskört a R. 2. § b) pontja, az  illetékességet a 7. § (2) bekezdése állapítja meg.

Eljárási illeték: 3.000 Ft (lerovása illetékbélyegben), a működési engedélyezési eljárás illetékmentes

Az adott hatósági ügyre vonatkozó alapvető eljárási szabályok, ezek magyarázata, ügyintézést segítő mutatók, ügymenetre vonatkozó tájékoztatás:

Eljárási határidő: azonnal, működési engedélyezési eljárás: 25 nap

A kereskedelmi tevékenység formáját a kereskedő a Ker. tv. 3.§ (4) bek.-e alapján maga választhatja meg.

A Kormány kereskedelmi hatóságként a csomagküldő kereskedelem, az automatából történő értékesítés, a mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, az üzleten kívüli kereskedelem, valamint a közlekedési eszközön folytatott értékesítés esetében a kereskedő székhelye szerinti település önkormányzat jegyzőjét jelöli ki. Az üzletben, bevásárlóközpontban, vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység továbbá a közterületi és közvetlen értékesítés esetében a kereskedelmi tevékenység helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjét jelöli ki.

Üzletköteles termék árusítására vonatkozó kérelem benyújtása esetén a hatóság függő hatályú döntést hoz, mely szerint az ügyintézési határidő túllépése esetén (25 nap), a kérelmezett jog automatikusan megilleti az ügyfelet.

Az üzlet az üzletköteles termékek forgalmazása esetén a kereskedelmi hatóság által kiadott határozattal, egyéb esetben az üzlet üzemeltetésére irányuló szándéknak a kereskedelmi hatóság részére történő bejelentését követően üzemeltethető.

A R. 6. sz. melléklete tartalmazza a kereskedő által forgalmazható termékköröket, a 3. sz. melléklet a kizárólag üzletben forgalmazható – ezáltal működési engedélyköteles – termékek felsorolását tartalmazza.

A jegyző mind a bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységekről, mind a működési engedéllyel rendelkező üzletekről nyilvántartást vezet. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, megtekinthető a városi honlapon.

A kereskedő az adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitvatartási idő változását az azt megelőző 8 napon belül köteles bejelenteni.

Az üzlet megszűnését a megszűnést követő 8 napon belül a működési engedélyről kiadott igazolás leadásával egyidejűleg be kell jelenteni.

A bejelentést és a kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani.

Kereskedelmi tevékenység: a kiskereskedelem, a nagykereskedelem,  valamint a kereskedelmi ügynöki tevékenység. A vendéglátás a kiskereskedelmi tevékenységhez tartozik.

Kereskedő: aki kereskedelmi tevékenységet folytat.

A kizárólag üzletben forgalmazható termékek (működési engedélyt köteles):

egyes festékek, lakkok, járművek javító fényezésére szolgáló termékek, fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, pirotechnikai termékek, állatgyógyászati készítmények, növényvédő szerek és hatóanyagaik, nem veszélyes hulladék, „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagok (kivéve  az üzemanyagok, propán-bután gáz, tüzelőolaj), a kémiai  biztonságról szóló törvény szerinti  veszélyes anyagok és keverékek (p. hipó,  tisztítószerek, hajtógázos készítmények).

A kereskedelmi tevékenység bejelentésével kapcsolatos eljárás (Bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység):

Szükséges iratok: kérelem, 3.000 Ft értékű illetékbélyeg, a tevékenység gyakorlására jogosító igazolás bemutatása (vállalkozói igazolás, cégkivonat) és az ingatlan használatára jogosító okirat becsatolása. Amennyiben az ingatlan a kérelmező tulajdona erről nyilatkozik, amennyiben van haszonélvező vagy tulajdonostárs, annak hozzájáruló nyilatkozata szükséges.

A fentiek becsatolása után a kereskedő megkezdheti tevékenységét, a nyilvántartásba vétel azonnal megtörténik és erről a kereskedelmi hatóság Igazolást ad ki, továbbá a bejelentést lezáradékolja és annak másolati példányát visszaadja. A kereskedő köteles a bejelentés benyújtásával egyidejűleg Vásárlók könyvét a hatósággal hitelesíteni.

A szakhatóságok a kereskedelmi hatóság értesítése alapján 30 napon belül végeznek ellenőrzést az üzletben.

A kizárólag üzletben forgalmazható termékekre, valamint az ilyen termékeket forgalmazó üzletek működési engedélyezésére vonatkozó szabályok:

Szükséges iratok: kérelem, a tevékenység gyakorlására jogosító igazolás bemutatása (vállalkozói igazolás, cégkivonat) és az ingatlan használatára jogosító okirat becsatolása. Amennyiben az ingatlan a kérelmező tulajdona, erről nyilatkozik, amennyiben van haszonélvező vagy tulajdonostárs, annak hozzájáruló nyilatkozata szükséges. A kereskedő nyilatkozik arról, hogy kéri a szakhatóságok részvételével közös helyszíni szemle megtartását.

Valamennyi szakhatósági állásfoglalás birtokában a kereskedelmi hatóság a kérelmezőt határozattal nyilvántartásba veszi és Igazolást ad ki a működési engedély kiadásáról. Az üzletköteles termékeket kizárólag jogerős határozat birtokában lehet forgalmazni.

Adatok módosítása: A változásokat a kereskedő köteles haladéktalanul bejelenteni a kereskedelmi hatóságnak. Mindennemű változás bejelentése illetékmentes.

Az üzlet megszüntetése: Az üzlet megszűnését a megszűnést követő 8 napon belül köteles a kereskedő a kereskedelmi hatóságház bejelenteni és a működési engedélyről vagy a bejelentésről szóló Igazolást leadni. A bejelentés illetékmentes.

Nyitvatartási idő: Az üzlet nyitvatartási idejét a kereskedő szabadon állapítja meg, azonban az abban bekövetkező változást köteles 8 nappal korábban a kereskedelmi hatóság felé egy erre rendszeresített nyomtatványon bejelenteni, az eljárás illetékmentes.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (1) bekezdése szerint ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a 2. § (1) bekezdése szerinti ügy tekintetében az aa)  pont szerint a gazdálkodó szervezet (2. § (1) bekezdés: Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek (e rész alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügy) az ügyfelekkel történő elektronikus intézését az e részben meghatározottak szerint kötelesek biztosítani). Battonya Város hivatalos elektronikus elérhetősége: Battonyai Polgármesteri Hivatal 707025342 sz. hivatalikapu.

A kérelem benyújtásához formanyomtatvány megtalálható Battonya Város honlapján

Jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatás:

Bejelentés köteles kereskedelmi tevékenység esetén nincsen lehetőség fellebbezni.

Fellebbezési illeték: a működési engedély határozat ellen illetékmentes

A működési engedély határozat ellen a közlésétől számított 15 napon belül a hatóságnál 2 példányban előterjesztendő, a Békés Megyei Kormányhivatalhoz címzett illetékmentes fellebbezéssel lehet élni, amelyet az ügyben keletkezett elsőfokú iratokkal együtt a fellebbezési határidő leteltét követő 15 napon belül, annak elbírálása céljából a Békés Megyei Kormányhivatalhoz lesz továbbítva.

Nyomtatványok

Feltöltés alatt...

Jogszabályi háttér:

• Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény;
• 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről;
• 2017. évi CLXXIX. törvény a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről  (továbbiakban: Szankció törvény);
• Battonya Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közterület-használat rendjéről szóló 16/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: Rendelet);
• Battonya Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 18/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelete;

A közterület-használatról

Közterület-használati engedélyt kell beszerezni az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján közterületként (közterület, közút, járda, park, tér stb.) nyilvántartott földrészletek rendeltetéstől eltérő használata esetén.

A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre, építőanyagra, állvány elhelyezésére közterület-használati engedély csak az építési munka végzésének időtartamára adható; ez esetben az engedélyt a kivitelezőnek vagy az építtetőnek kell kérnie.

Közterület-használati engedélyt kell kérni:

1. a közterületben 10 cm-t meghaladóan benyúló kirakatszekrény, hirdető-berendezés, fényreklám, figyelmeztető-, tájékoztató-, cég- illetve címtábla, védőtető, előtető és üzleti ernyőszerkezet, bármilyen reklámberendezés elhelyezéséhez.

2.   önálló hirdető-berendezés, molinó, alapzatos zászlórúd kihelyezéséhez.

3.   árusító fülke, asztal, pavilon, stand, építmény vagy berendezés, gépjármű-felépítmény egyéb az áru bemutatására szolgáló eszköz, büfé kocsi közterületi elhelyezéséhez.

4.   közút területén kívül gépjármű-várakozóhelyek létesítéséhez, fennmaradásához.

5.   alkalmi és mozgó árusításra, javító-és szolgáltató tevékenységre.

6. kiállítás, vásár, sport-, kulturális-, és egyéb magáncélú rendezvényekhez, az azokhoz kapcsolódó vendéglátó, szórakoztató tevékenységekre.

7.  mutatványos, cirkuszi tevékenységre, utcai zenélésre.

8. utcai árusító és egyéb automaták felállításához, fennmaradásához (pl. bank-, italautomata stb.).

9.  vendéglátó előkert, kerthelyiség, terasz céljára.

10. nem vendéglátó helyek előtti közterületen kerti kiülő paddal, árnyékolóval történő, továbbá asztalok és székek elhelyezéséhez.

11. építési, felújítási munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, építéshez szükséges segédeszközök és segédszerkezetek, gépek 48 órát meghaladó közterületi elhelyezéséhez.

12. kerékpártároló közterületi elhelyezéséhez.

13. az ingatlan előtti járdaszakasz melletti zöldsáv e rendeltetésének megváltoztatásához, átalakításához (különösen szilárd burkolat létesítése, építőanyaggal történő leszórása).

14. gépjármű-várakozóhely kialakításához, fenntartásához.

A közterület használatáért a Rendelet 1. számú mellékletében meghatározott mértékű díjat kell fizetni.

A közterület-használati engedély ideiglenes jelleggel /maximum 5 évre vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig/ adható.

A közterület-használati engedély iránti kérelem

A kérelmet személyesen, postai vagy elektronikus úton, írásban kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz a közterület használatáról szóló önkormányzati rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon.

A kérelemben fel kell tüntetni:

- a kérelmező azonosító adatait, lakcímét,

-  a kérelmező telefonszámát és e-mail címét,

-  a kérelmező egyéni vállalkozói vagy őstermelői igazolvány számát,

-  jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet esetén a szervezet adatait,

-  a közterület-használat helyét,

-  a közterület-használat módját és célját,

- a használat mértékének pontos meghatározását: elfoglalt közterület vízszintes vetületét, hirdető-berendezés esetén a reklám-és hirdetőfelület nagyságát.

A kérelemmel kapcsolatos eljárás

A közterület-használat engedélyezéséről a polgármester határozattal dönt.

Az ügyfél kérelmére indult közigazgatási, hatósági eljárás illetékköteles.

Az eljárási illeték mértéke:  3.000 Ft,

amit az ügyfél a kérelem benyújtásakor illetékbélyeg formájában a nyomtatványhoz mellékelve köteles leróni.

Az eljárási illeték megfizethető továbbá készpénz átutalási megbízáson, vagy Battonya Város Önkormányzata 11733089-15344155-03470000 számú közigazgatási, hatósági eljárási illeték számlájára történő banki átutalással.

Ügyintézési határidő: 8 nap

(amennyiben a kérelem és mellékletei hiánytalanul rendelkezésre állnak, a tényállás tisztázott és nincs ellenérdekű ügyfél).

Benyújtandó mellékletek

A kérelemhez mellékelni kell egy darab (1:250, 1:500, vagy 1:1000) méretarányú helyszínrajzot (vázlatot), amelyen fel kell tüntetni a használni kívánt közterületet és a közvetlen környezetében található létesítményeket és növényzetet.

A közterület engedély nélküli használatának következménye

Aki a közterületet engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon használja közterület-használati díj megfizetésére köteles.

Amennyiben a közterület engedély nélküli használata következtében élet-és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár bekövetkezése fenyeget, a közrend, a közbiztonság, illetve a közterület rendje sérül, az önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével azonnal helyreállítja.

Ha a közterületet engedély nélkül használó az előírt kötelezettségének nem tesz eleget az önkormányzat az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti.

Amennyiben a közterület használata engedély nélkül történik a lefolytandó eljárásra a Szankció törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Ügyintézés

A közterület-használati engedély iránti kérelem beadvánnyal kapcsolatos ügyintézés a Polgármesteri Hivatal 2. emelet 6. számú hivatalos helyiségében hétköznapokon, ügyfélfogadási időben történik.

Nyomtatványok

Közterület-használat engedélyezése iránti kérelem

Jogszabályi háttér:

• Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény;
• 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről;
• 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről;
• A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtásáról 30/1988. (IV.21.) MT rendelet;
• 19/1994. (V.31.) KHVM rendelet A közutak igazgatásáról szóló
• A közúton végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeiről szóló 3/2001. (I.31.) KöViM rendelet;
• Battonya Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közterület-használat rendjéről szóló 16/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelete;

A közútkezelői hozzájárulásról

Az ingatlan nyilvántartásban közútként nyilvántartott terület felbontásához, a közút alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges.

Nem közlekedési célú igénybevétel:

• közút állagát érintő beavatkozások,
• közutat érintő közműbekötések,
• közműépítések,
• nyomvonal jellegű építmények elhelyezése,
• burkolatbontási munkálatok,
• ingatlan megközelítését szolgáló útcsatlakozás (gépkocsibejáró),  útcsatlakozás (útkereszteződés) létesítése,
• fakivágás, faültetés
• útvonalengedély kérelem.

Rendkívüli igénybevétel

Közútkezelői hozzájárulás nélkül a közút nem közlekedési célból abban az esetben vehető igénybe, ha az közmű, közműalagút, távközlési vezeték vagy csővezeték halasztást nem tűrő kijavítása, árvíz- vagy belvízvédekezés, helyi vízkárelhárítás vagy elemi csapás miatt szükséges.

Az igénybevevő a közút rendkívüli igénybevételét köteles a közút kezelőjének – az igénybevétel megkezdése előtt, de legkésőbb azzal egyidejűleg – bejelenteni, az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges intézkedéseket megtenni, és az igénybe vett útterületet a közút kezelőjének előírásai szerint helyreállítani.

Közútkezelői hozzájárulás iránti kérelem

A közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmet a szükséges mellékletekkel együtt a közutat érintő munkálatok/használat megkezdése előtt legalább 15 nappal, személyesen, postai vagy elektronikus úton, írásban kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

• a kérelmező azonosító adatai, lakcíme,
• a kérelmező telefonszáma és e-mail címe,
• a kérelmező egyéni vállalkozói vagy őstermelői igazolvány száma,
• jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet esetén a szervezet adatai,
• a kérelemmel érintett közterület azonosítási adatai,
• kérelmezés céljának pontos leírása,
• mellékletek (a kérelem tárgya szerint: műszaki rajz, helyszínrajz, engedélyezési tervdokumentáció, szakhatósági hozzájárulás, közműnyilatkozat, forgalmi engedély másolat) csatolása.

A kérelemmel kapcsolatos eljárás

A közútkezelői hozzájárulások kiadása a polgármester hatáskörébe tartozik.

Az ügyfél kérelmére indult közigazgatási, hatósági eljárás illetékköteles.

Az eljárási illeték mértéke:  3.000 Ft,

amit az ügyfél a kérelem benyújtásakor illetékbélyeg formájában a nyomtatványhoz mellékelve köteles leróni.

Az eljárási illeték megfizethető továbbá készpénz átutalási megbízáson, vagy Battonya Város Önkormányzata 11733089-15344155-03470000 számú közigazgatási, hatósági eljárási illeték számlájára történő banki átutalással.

Ügyintézési határidő: 8 nap

(amennyiben a kérelem és mellékletei hiánytalanul rendelkezésre állnak, a tényállás tisztázott és nincs ellenérdekű ügyfél).

Engedély nélküli igénybevétel

Ha a közutat nem közlekedési célból a kezelő hozzájárulása nélkül, vagy a hozzájárulásban előírt feltételektől eltérően vették igénybe, a közlekedési hatóság – a közút kezelőjének kérelme alapján – az igénybe vevőt az eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban előírt feltételek betartására, illetve a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében szükséges intézkedések megtételére kötelezheti, továbbá pótdíj fizetésére kötelezi.

Ügyintézés

A közútkezelői hozzájárulás iránti kérelem beadvánnyal kapcsolatos ügyintézés a Polgármesteri Hivatal 2. emelet 6. számú hivatalos helyiségében hétköznapokon, ügyfélfogadási időben történik.

Nyomtatványok

Jogszabályi háttér:

• A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
• A települési támogatásról, valamint a szociális szolgáltatásokról és az intézményi térítési díjakról szóló Battonya Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (V.1.) önkormányzati rendelete
• Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

Igénylő, kötelezett: battonyai lakcímmel rendelkező, életvitelszerűen lakcímükön tartózkodó lakosok

Az ügyintézés kezdeményezhető: személyesen ügyfélfogadási időben

Ügyintézési határidő: 8 nap

Hatáskör: a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a jegyző hatáskörébe tartozik

Lakhatási támogatás abban az esetben nyújtható, ha:

 a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át (37.050,- Ft), és a háztartás egyik tagja sem rendelkezik vagyonnal.

A támogatás nyújtható:

• villanyáram-, víz és gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához,
• a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz,
• a közös költséghez, illetve a
• tüzelőanyag költségeihez.

A kérelemhez csatolandó mellékletek:

A jövedelem igazolására:

• munkabérről, munkáltató által fizetett táppénzről a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás,
• nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén, valamint a vállalkozásból vagy őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap  alatt szerzett jövedelem egy havi átlagáról szóló nyilatkozat,
• álláskeresési támogatás esetén az állami foglalkoztatási szerv megállapító határozata és a kérelem benyújtását megelőző havi ellátás összegét igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat,
• nyugdíj, nyugdíjszerű  rendszeres pénzellátás esetén  a folyósító szerv ellátás összegére, típusára vonatkozó tárgyévi értesítése és a kérelem benyújtását megelőző havi igazolószelvény, bankszámlakivonat,
• gyermekgondozási támogatások esetében a kérelem benyújtását megelőző havi összegről szóló szelvény vagy bankszámlakivonat,
• gyermektartásdíj esetén a kérelem benyújtását megelőző havi postai feladóvevény vagy bankszámlakivonat, ennek hiányában az összeg átadásáról szóló és büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozat,
• a házasság felbontását, gyermekelhelyezést megállapító bírósági végzés, vagy a szülői felügyeleti jogok rendezése tárgyában a gyámhatóság előtt felvett jegyzőkönyvet,
• amennyiben a kérelmező vagy a családjában élő közeli hozzátartozója rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik és álláskereső, úgy az erről szóló nyilatkozat és az illetékes munkaügyi központ igazolása arról, hogy regisztrált álláskereső és ellátásban nem részesül,
• a járási hivatal által folyósított foglalkoztatást helyettesítő támogatás, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, időskorúak járadéka, ápolási díj megállapításáról szóló határozat és a kérelem benyújtását megelőző havi ellátás összegéről szóló szelvény vagy bankszámlakivonat,
• közfoglalkoztatott esetében az utolsó fizetési igazolás,
• tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek, fiatal felnőtt esetén a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy egészségi állapotára vonatkozó igazolás,
• egyéb jövedelem esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozat.

Egyéb igazolások:

• a 16 évesnél idősebb gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának igazolása
• gyámolt, illetve gondokolt esetén a gyám- illetve gondok kirendelő határozat,
• a lakásban lakás jogcímét igazoló iratot (pl.: tulajdoni lap, adásvételi szerződés, szívességi lakáshasználatról szóló megállapodás, bérleti szerződés), a megosztott lakás esetén a bírói ítéletet,
• a közüzemi szolgáltatói számlát, ahova a támogatás folyósítását kéri.

Lakhatási támogatásban nem részesíthető az a háztartás

• ahol az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 % -át, (2019. évben 37.050,- Ft-ot)
• ahol a kérelmező, valamint a háztartás tagjai olyan vagyontárggyal rendelkeznek, melynek külön-külön számított forgalmi értéke, ill. összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének harmincszorosát (855.000.- Ft-ot) vagy együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az nyolcvanszorosát (2.280.000.- Ft-ot) meghaladja.

Nyomtatványok

Kérelem

Jogszabályi háttér:

• A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
• Battonya Város Önkormányzata Képviselő – testületének 7/2016.(IV.1.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

A Battonya Önkormányzat Jegyzője, mint elsőfokú adóhatóság nevében, adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem magánszemély tulajdonában álló lakás, bérleti joga.

A magánszemélyek kommunális adóját két egyenlő részletben (március 15. napjáig, illetve szeptember 15. napjáig) kell megfizetni csekken, vagy átutalással a Battonya Város Önkormányzata 11733089-15344155-02820000 számú magánszemélyek kommunális adója alszámlára.

Az adóalanya az a magánszemély, aki:

• a naptári év első napján a lakás tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben a lakást az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, magánszemélyt megillető vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos)
• nem magánszemély tulajdonában álló lakás, bérleti jogával rendelkezik. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok.

Az adó évi mértéke:

• építményenként, lakásbérleti jogonként 7.000,- Ft
• telkenként 6.200,- Ft

Az adóalanynak az adókötelezettség keletkezését, változását, illetve megszűnését 15 napon belül be kell jelentenie az Adóhatósághoz.

Adókedvezmény

Battonya Város Önkormányzata Képviselő – testületének 7/2016.(IV.1.) önkormányzati rendelete alapján:

2. Az adó évi mértéke 2.600,-Ft a táblázatban* meghatározott utcákban található építmények (lakásbérleti jog), telkek vonatkozásában.
3. Az a magánszemély. aki a 70. életévét betöltötte, a 70. életév betöltését követő évtől az (1) bekezdésben, valamint a 3. ss a) pontjában meghatározott adómérték megfizetésénél 50 % kedvezményre jogosult.

Adómentesség

Alanyi mentességre jogosult az a magánszemély,

1. aki a tárgyévet megelőző évben hat hónapot meghaladó időtartamú aktív korúak ellátásában részesült és családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak másfélszeresét,
2. aki nyugellátásban részesül, vagy rendszeres ellátásban nem részesül (jövedelem nélküli) és a családjában a tárgyévet megelőző évben az egy fóre jutó nettó átlagjövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló nyugdíjas esetén annak másfélszeresét.
3. Tárgyi mentességben részesül a külterületen fekvő telek és építmény (lakásbérleti jog).
4. Amennyiben magánszemély tulajdonában az adózás évének január hó 01. napján több ingatlan is van az (1) bekezdésben meghatározott adómentesség, valamint 4. (2) bekezdésben meghatározott adókedvezmény csak egy ingatlana után illeti meg.
5. Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. S-ban foglaltak az irányadók.
6. A jövedelemalapú adómentességre jogosult adóalany igényét 2017. évtől az adóév február hó 20. napjáig jelentheti be — az adómentesség alapjául szolgáló dokumentumok csatolása mellett — az önkormányzati adóhatóságnál. Az adómentesség határozott időre, egy évre állapítható meg.

Az ügyintézés helye a helyi önkormányzat Adócsoportjánál lehetséges, ügyfélfogadási időben.

* Az adó évi mértéke 2.600,- Ft a következő utcákban:

Nyomtatványok

Adatbejelentés

Igazolás mentességhez

Jogszabályi háttér:

• 70/2033. (VI.27.) FVM rendelet a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről
• 15/1969. (XI.6.) MÉM rendelet a méhészetről

Hatáskörrel rendelkező szerv: Battonya Város Jegyzője ( I. fokon eljáró hatóság)

Alapvető eljárási szabályok, tájékoztatás:

A méhészkedést (méhtartást) minden év február végéig, az újonnan kezdett méhészkedést a tevékenység megkezdésétől számított 8 napon belül kell bejelenteni az erre rendszeresített formanyomtatványon.

A méhészet nyilvántartásba vételét a szükséges dokumentumokkal, személyesen, meghatalmazottján keresztül,  vagy postai úton terjesztheti elő a  Battonyai Polgármesteri Hivatalban (Battonya, Fő u.  91. szám).

A kérelemhez formanyomtatványt kell használni, melyet a Battonyai Polgármesteri Hivatalban személyesen vagy a www.battonya.hu honlapról lehet beszerezni.

A nyomtatvány igazoló szelvényét a jegyző - a teljesítés módjától függően - a méhész lakóhelyére küldi meg vagy személyesen adja át.

Az önkormányzat jegyzője a méhészt nyilvántartásba veszi, és azt folyamatosan vezeti.

A méhésznek további bejelentési kötelezettsége áll fenn az alábbi esetekben:

• a méhek kiszállítását a kiszállítást megelőző hetvenkettő órán belül
• beszállítás esetén annak megtörténtét követő hetvenkettő órán belül kell bejelenteni
• vándoroltatás befejezése után a méhész köteles a hazatelepülését a hatósági állatorvosnál és a jegyzőnél hetvenkettő órán belül bejelenteni
• az országhatártól számított tíz kilométeres körzeten belül, a szomszédos állam területéről, vagy ismeretlen helyről származó méhrajt észlelője vagy befogója köteles a jegyzőnél haladéktalanul bejelenteni, aki a kiirtás végrehajtása érdekében értesíti a járási főállatorvost, aki elrendeli a méhraj állami kártalanítás nélküli leölését
• a méhészet tulajdonosa köteles a méhek - zárlat alatt nem álló területre történő - bevitelét letelepedése után, az érkezést követő munkanapon a rendszeresített bejelentő nyomtatványon bejelenteni. A méhek bevitelét a területileg illetékes járási főállatorvosnak is be kell jelenteni és a szállítási engedélyt is át kell adni.

Nyomtatványok

Jogszabályi háttér:

• Battonya Város Önkormányzatának Képviselő – testülete a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény
• 5/2015. (III.27.) számú önkormányzati rendelete a mezei őrszolgálatról

Battonya Város közigazgatási területén 1999 óta létezik mezei őrszolgálat. Az őrszolgálat célja a közigazgatási területhez tartozó földterületek, illetve az azokhoz tartozó termények őrzése. A mezei őrszolgálat megalakítási, fenntartási és működési költségeinek a központi költségvetésből meg nem térülő, önkormányzatot terhelő részének fedezetére a képviselő – testület mezőőri járulékot állapít meg.

Battonya Város Önkormányzatának Képviselő – testülete a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 19.§ (1) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőt rendelte el az 5/2015 (III.27.) önkormányzati rendeletével:

A mezőőri járulék megfizetésére az a földhasználó – ha ez ismeretlen, a földtulajdonosa – kötelezett, akinek a járulékfizetési év január 1. napján a termelőföld a használatban, tulajdonában állott. A járulék összege 2019. évre 500,- Ft/ha.

Amennyiben a kivetéssel nem ért egyet, (értékesítette vagy bérbe adta a földterületet), azt az illetékesnek Hivatalunk Adócsoportja felé köteles jelezni. Amennyiben a tulajdonában lévő földterületet értékesítette vagy használatát másnak átengedte, azt köteles a szerződés, megállapodás bemutatásával Hivatalunknál igazolni. A meg nem fizetett mezőőri járulék összegét a törvény köztartozásnak minősíti. A határidőre be nem fizetett köztartozásokat pedig adók módjára kell behajtani.

A mezőőri járulék meghatározott összegét csekken vagy a Battonya Város Önkormányzata 11733089-15344155-02130000 számú alszámlájára kell befizetni.

Az ügyintézés helye a helyi önkormányzat Adócsoportjánál lehetséges, ügyfélfogadási időben.

Jogszabályi háttér:

• 173/2003 (X.28.) Korm. rendelet a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról (továbbiakban: R. )
• 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
• 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

Az adott ügyben hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése:

Battonya Város Jegyzője a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság.  A hatáskört és az illetékességet a R. 2. § (4) bekezdése állapítja meg.

Eljárási illeték: 3.000 Ft (lerovása illetékbélyegben)

Az adott hatósági ügyre vonatkozó alapvető eljárási szabályok, ezek magyarázata, ügyintézést segítő mutatók, ügymenetre vonatkozó tájékoztatás:

Eljárási határidő:  60 nap

Nem üzleti célú szálláshely-szolgáltatás:

A szolgáltató nyilvántartásba vételéről vagy a nyilvántartásba vétel megtagadásáról a jegyző két hónapon belül dönt és a szolgáltató tevékenységre való jogosultság igazolására a szolgáltató részére hatósági igazolványt állít ki.

Ez a szálláshely-szolgáltatás a nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében közösségi elhelyezést biztosító, legalább 6 férőhellyel rendelkező üdültetési, ifjúsági turisztikai célú, továbbá hegyi menedék céljára szolgáló létesítményekben folytatott tevékenység. Ilyenek pl. gyermeküdülők, nomád táborhely, hegyi menedékház, bivakszállás, gyermek- és ifjúsági tábor, munkásszállás, diákotthon, kollégium üzemeltetése.

Az eljárás kérelemre indul, melyhez szükséges csatolni - a szolgáltatás nyújtására jogosító okiratot (pl. alapító okirat, cégkivonat, stb.) - a szálláshely használatára jogosító okiratot (pl. bérleti szerződés, megállapodás, stb.).

A kérelem benyújtásával egyidejűleg a tevékenység megkezdhető. Az ügyintéző a kérelem benyújtását követően helyszíni szemlét tart a szálláshelyen, és jogszabályban előírtak meglétének ellenőrzéséről jegyzőkönyvet vesz fel. Amennyiben a szálláshely az előírásoknak megfelel, a szolgáltatót az ügyintéző 60 napon belül határozattal nyilvántartásba veszi és részére hatósági bizonyítványt állít ki. A nyilvántartásba vételről a hivatal értesíti a közegészségügyi, a tűzvédelmi, az építéshatósági szakhatóságokat ellenőrzés céljából.

Módosítás, megszüntetés esetén a változást a szolgáltató nyolc napon belül köteles bejelenteni.

A kérelmezők általában iskolák, egyházak, így az illetéktörvény alapján személyes illetékmentesek.

Ezért a kérelemhez amennyiben nem szükséges illeték, így egy igazolást kérünk arról, hogy az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (1) bekezdése szerint ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a 2. § (1) bekezdése szerinti ügy tekintetében az aa)  pont szerint a gazdálkodó szervezet (2. § (1) bekezdés: Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek (e rész alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügy) az ügyfelekkel történő elektronikus intézését az e részben meghatározottak szerint kötelesek biztosítani). Battonya Város hivatalos elektronikus elérhetősége: Battonyai Polgármesteri Hivatal 707025342 sz. hivatalikapu.

A kérelem benyújtásához formanyomtatvány megtalálható Battonya Város honlapján

Jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatás:

Fellebbezési illeték: 5.000 Ft (lerovása illetékbélyegben)

A nyilvántartásba vételi határozat ellen a közlésétől számított 15 napon belül a hatóságnál 2 példányban előterjesztendő, a Békés Megyei Kormányhivatalhoz címzett fellebbezéssel lehet élni, amelyet az ügyben keletkezett elsőfokú iratokkal együtt a fellebbezési határidő leteltét követő 15 napon belül, annak elbírálása céljából a Békés Megyei Kormányhivatalhoz lesz továbbítva.

Nyomtatványok

Az Adócsoport és az Igazgatási csoport nyomtatványai letölthetőek az alábbi hivatkozásra kattintva.

Nyomtatványok letöltése

Jogszabályi háttér:

• 2008. évi XLVI. törvény 17. §-a, 50. §-a, 59. §-a, 60. §-a, ill. 64. §-a
• 221/2008. (VIII. 30.) Kormányrendelet
• 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet
• 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

Hatáskörrel rendelkező szerv: Battonya Város Jegyzője (I. fokon eljáró növényvédelmi hatóság)

Az eljárás indítása

Az eljárás hivatalból, más hatóság megkeresésére, vagy bejelentésre indulhat.

Eljárási illetékek

illetékmentes

Alapvető eljárási szabályok, tájékoztatás:
Parlagfű elleni védekezési kötelezettség

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17. § (4) bekezdése értelmében a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbó kialakulását megakadályozni és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.

A parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának szabályai

Parlagfű elleni közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a földhasználó – adott év június 30-tól a vegetációs időszak végéig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulása megakadályozására vonatkozó – kötelezettségének nem tesz határidőre eleget.

A parlagfű elleni védekezés elmulasztása esetén:

a) külterületen  a növény és talajvédelmi feladatkörében eljáró a megyei kormányhivatal (a továbbiakban növény- és talajvédelmi hatóság),

b) belterületen a települési önkormányzat jegyzője

rendeli el a közérdekű védekezést.

Ha belterületi ingatlan esetében a települési önkormányzat nem tesz eleget a parlagfű elleni védekezési kötelezettségének, a növény- és talajvédelmi hatóság rendeli el a közérdekű védekezést.

A közérdekű védekezés elrendelésére jogosult hatóság a közérdekű védekezés elvégzésével általa minden év május 31. napjáig kiválasztott gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

A közérdekű védekezés elvégzése során a hatóság, valamint a közérdekű védekezést elvégző vállalkozó feladata végrehajtásának keretei között az érintett területre beléphet, ott a szükséges cselekményeket elvégezheti. Erre való jogosultságát kérésre köteles igazolni.

A közérdekű védekezést célirányosan, költségtakarékosan, hatékonyan és a lehető legkisebb környezeti károsodással járó eljárással kell elvégezni.

A közérdekű védekezés költségei magukban foglalják a megyei kormányhivatal földhivatalánál és a növény- és talajvédelmi hatóságnál felmerült valamennyi költséget.

A parlagfű elleni közérdekű védekezést elrendelő határozatot - ha a közlés más módja az azonnali végrehajtáshoz fűződő érdeket veszélyeztetné - hirdetmény útján is lehet közölni.

Helyszíni ellenőrzést saját kezdeményezésre vagy bejelentés alapján

- külterületen az ingatlanügyi hatóság,

- belterületen a jegyző

végez.

A kötelezettség teljesítésének helyszíni ellenőrzéséről a földhasználó előzetes értesítése mellőzhető.

A helyszíni ellenőrzés során - amennyiben bizonyítást nyer, hogy a földhasználó nem tett eleget a parlagfű elleni védekezési kötelezettségének - külterületen a fertőzött területet főbb töréspontjainak koordinátái meghatározásával, belterületen a helyrajzi szám alapján be kell azonosítani. Az ingatlanügyi hatóság az azonosító adatokat, a terület helyrajzi számát, a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználó adatait és a rendelkezésére álló bizonyítási eszközöket további intézkedésre megküldi a közérdekű védekezés elrendelésére jogosult hatóságnak.

Amennyiben a közérdekű védekezés elrendelésére jogosult hatóság észleli a parlagfű-mentesítési kötelezettség megszegését, megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a közérdekű védekezés elrendeléséhez szükséges adatok beszerzése érdekében.

A megkeresésben a közérdekű védekezés elrendelésére jogosult hatóság az ingatlanügyi hatóságnak megküldi külterület esetén a parlagfűvel fertőzött terület főbb töréspontjainak koordinátáit, belterület esetén a helyrajzi számot.

A helyszíni ellenőrzés során az ingatlanügyi hatóság és a jegyző a vidékfejlesztési miniszter által a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008 (VIII. 30.) Kormányrendelet 1. számú melléklete szerinti adattartalommal rendszeresített a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (továbbiakban: NEHIB) honlapján és a Földhivatali Portálon közzétett formanyomtatvány felhasználásával jegyzőkönyvet vesz fel.

Ha a parlagfű elleni közérdekű védekezést kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, a parlagfű elleni közérdekű védekezés abban az esetben rendelhető el, ha az adott területen a kultúrnövény tőszáma nem éri el az agronómiailag indokolt tőszám 50%-át és a parlagfűvel való felületi borítottság a 30%-ot meghaladja. A parlagfű elleni közérdekű védekezés során az érintett kultúrában okozott károkért a földhasználó kártalanításra nem tarthat igényt.

A felületi borítottság és a kultúrnövény tőszámának megállapítása

A felületi borítottságot négyzetméterenként kell számítani. Az agronómiailag indokolt tőszám viszonyítási mértékegysége darab/folyóméter.

a) A parlagfű folt felületi borítottságának megállapítása:

A parlagfű folt borításának megállapítását, 10 hektárt meg nem haladó parlagfűvel fertőzött területen 5 fő töréspont, 10 hektárt meghaladó parlagfűvel fertőzött terület felett 10 fő töréspont környezetében kijelölt 2x2 m-es területen (a továbbiakban: kvadrát) becsléssel, százalékban kifejezve kell elvégezni. A kvadrátokat úgy kell kijelölni, hogy az adatok a fertőzött területet reprezentálják. A parlagfű folt borítottságát a becsült százalékos értékek átlagaként kell rögzíteni.

b) A kultúrnövény tőszámának megállapítása:

Az agronómiailag indokolt tőszám megállapításához a számlálást a parlagfű folt borítottságának megállapítására kijelölt kvadrátokon belül 5-5 folyóméteren kell elvégezni. A parlagfű folton belül a kultúrnövény tőszámának megállapítása a kapott értékek átlagolásával történik.

A parlagfű elleni közérdekű védekezést elrendelő határozatban töréspontokkal, valamint a helyrajzi számmal meg kell határozni azt a területet, amelyre a hatósági védekezés kiterjed.

A határozatot közölni kell a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal is.

Az ingatlanügyi hatóság saját kezdeményezésre helyszíni ellenőrzést végez:

- a parlagfű-veszélyeztetett területeken, illetve

- a tevékenységével összefüggésben szerzett információi alapján parlagfűvel fertőzött területeken.

Parlagfű-veszélyeztetett területnek (a továbbiakban: veszélyeztetett terület) azon külterületi fekvésű területek minősülnek, amelyeken az űrfelvételek távérzékeléses kiértékelése és a korábbi helyszíni ellenőrzések tapasztalatai alapján a tárgyévi parlagfű-fertőzöttség valószínűsíthető.

A veszélyeztetett területeket a Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) megfigyelő rendszerben azonosítja, és azokról veszélyeztetettségi térképet készít.

A FÖMI a korábbi év adatai alapján készített veszélyeztetettségi térképet minden év június 15-ig elektronikus úton megküldi az ingatlanügyi hatóságnak. A FÖMI minden év június 30-tól a vegetációs időszak végéig a veszélyeztetettségi térképet - a tárgyévi helyszíni ellenőrzési adatok és űrfelvételek távérzékeléses kiértékelése alapján - kéthetente frissíti.

A FÖMI azon területeket, amelyekre az előző évben közérdekű védekezést hajtottak végre, illetve rendeltek el, térinformatikai rendszerben ábrázolja, és tájékoztató jelleggel, megyei, valamint településhatáros bontásban a honlapján közzéteszi.

Az ingatlanügyi hatóság a helyszíni ellenőrzéssel, illetve a növény- és talajvédelmi hatóság az elvégzett közérdekű védekezéssel érintett területek adatait folyamatosan, de legkésőbb az ellenőrzés lefolytatását, illetve a közérdekű védekezés elvégzését követő nyolc napon belül megküldi a FÖMI-nek.

Közérdekű védekezés költségének megállapítása és igénylésének részletes szabályai

A közérdekű védekezés végrehajtásának fedezetét a költségvetési törvényben a Minisztérium meghatározott előirányzatából kell biztosítani.

A FÖMI a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának részletes szabályairól szóló külön jogszabályban meghatározott feladata ellátásával kapcsolatos költségeit - a vidékfejlesztési miniszter előzetes jóváhagyása alapján - az előirányzatból kell biztosítani. A FÖMI az elvégzett feladatokról és felhasznált forrásokról a tárgyév december 31. napjáig szakmai beszámolót és tételes pénzügyi elszámolást nyújt be a vidékfejlesztési miniszternek.

A közérdekű védekezéssel kapcsolatos költségek előlegezését a jegyző a védekezést elrendelő határozat meghozatala után igényelheti a fővárosi és megyei kormányhivataltól. Amennyiben a földhasználó a közérdekű védekezés elrendelését követően tesz eleget védekezési kötelezettségének, az okafogyottá vált kiszállással felmerült költségeket lehet érvényesíteni.

A fővárosi és megyei kormányhivatal a közérdekű védekezéssel kapcsolatos költségeket a hozzá érkezett igény szerint a jegyző részére az előirányzat terhére megelőlegezi, az igénylés beérkezését követő nyolc napon belül.

A közérdekű védekezést elrendelő a földhivatal költségeit az általa megküldött költségelszámolás alapján annak beérkezésétől számított harminc napon belül megtéríti.

A földhasználó által a közérdekű védekezést elrendelő hatóságnak befizetett, illetve az adóhatóság által behajtott és a közérdekű védekezést elrendelő hatóságnak továbbított összeget a beérkezésétől számított nyolc napon belül

a) a jegyző a fővárosi és megyei kormányhivatalon keresztül,

b) a növény- és talajvédelmi hatóság által elrendelt közérdekű védekezés esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal visszatéríti az előirányzatba.

Amennyiben a költségek megtérítésére kötelezett - a közérdekű védekezéssel érintett - ingatlan közös tulajdonban áll, a költségek megtérítéséért valamennyi tulajdonos egyetemlegesen felel.

Növényvédelmi bírság

Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki a parlagfű elleni védekezési kötelezettségét elmulasztja.

A növényvédelmi bírság kiszabására a 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény 56. §-a szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv jogosult. A 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése alapján a hivatkozott jogszabályhely tekintetében az élelmiszerlánc felügyeleti szerv a NÉBIH (Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal).

A NÉBIH közzétett tájékoztatója alapján a növényvédelmi bírság kiszabása érdekében a jegyző feladata, hogy a közérdekű védekezés elrendelésekor az ügyiratot továbbítsa az eljárásra jogosult szervnek.

A növényvédelmi bírság és az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság legmagasabb összege százötvenmillió forint, legkisebb összege tizenötezer forint. (A parlagfű elleni védekezés elmulasztása esetén kiszabható legmagasabb bírság ötmillió forint.)

Jogorvoslat:

A határozat ellen – annak közlését követő 15 napon belül hatóságomnál két példányban előterjesztendő, a Békés Megyei Kormányhivatalhoz címzett, 5.000 forintos illetékbélyeggel ellátott fellebbezéssel lehet élni, amelyet az ügyben keletkezett elsőfokú iratokkal együtt a fellebbezési határidő leteltét követő 8 napon belül, annak elbírálása céljából a Békés Megyei Kormányhivatalhoz továbbítok.

Nyomtatványok

Jogszabályi háttér:

• A szociális ellátásokról és a szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény 45. § a települési támogatásról
• Battonya Város Önkormányzata képviselő-testületének 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete
• 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

Hatáskörrel rendelkező szerv: Battonya Város Önkormányzata Képviselő-testülete által átruházott hatáskörben a Szociális Bizottság  (I. fokon eljáró hatóság)

Eljárási illetékek

Az eljárás költségét minden esetben az eljáró szerv viseli.

Alapvető eljárási szabályok, tájékoztatás

15. § (1) A hatáskör gyakorlója az e rendeletben meghatározottak szerint- kérelemre vagy hivatalból indult eljárásban- eseti jelleggel rendkívüli települési támogatást nyújt a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő azon személyek részére, akik önmaguk vagy családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak, feltéve, hogy a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 130 %-át.

(2) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondnak minősül különösen

   a, betegség, baleset, hozzátartozó halálesete miatt többletkiadások folytán bekövetkezett élethelyzet,

   b, önhibáján kívül bekövetkezett lakhatást biztosító épületet elpusztító vagy rendeltetését akadályozó elemi kár (pl. tűz, szél- illetve hóvihar, más időjárási károsító hatás st.) vagy meghibásodás (pl. csőtörés, elektromos meghibásodás stb.)

   c, egyedül élő ellátatlan személy,

   d, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához kapcsolódó többletkiadás folytán bekövetkező élethelyzet,

   e, a gyermek iskoláztatásának biztosítása érdekében anyagi segítségre szoruló személy,

   f, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások miatt anyagi segítségre szoruló személy,

   g, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások miatt anyagi segítségre szoruló személy,

   h, a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szoruló személy,

(3) Különös méltánylást érdemlő esetben az (1) bekezdésben meghatározott egy főre jutó jövedelemnél magasabb jövedelem esetén is megállapítható rendkívüli települési támogatás.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül különösen ha,

     a, a kérelemben megjelölt létfenntartást veszélyeztetett élethelyzet hosszantartó vagy súlyos betegség vagy kifizetett közműszámla miatt áll fenn, vagy

  b, az elemi kár nagysága azt indokolja.

(5) A rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelmet e rendelet  2. számú mellékletét képző formanyomtatványon nyújtható be, az ott meghatározott igazolásokkal együtt. Az átmeneti megélhetési nehézségek esetén igényelt rendkívüli települési támogatás megállapításához a pénzbeli támogatásra okot adókörülményeket hitelesen igazolni kell.

16. § (1) Ha a rendkívüli települési támogatás iránti kérelem rendkívüli gyógyszersegély megállapítására irányul, a kérelem kötelező melléklete a gyógyszer költségéről szóló igazolás.

(2) A rendkívüli települési támogatás keretében nyújtott rendkívüli gyógyszersegély azon személy eseti gyógyszerkiadásának csökkentésére szolgál, aki esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszerkiadást jövedelmi helyzete miatt nem képes viselni.

18. § ha az ügy összes körülményeit mérlegelve attól lehet tartani, hogy a kérelmező a támogatást nem a kérelemben megjelölt célra használná fel, a döntést hozó a támogatás céljával egyező felhasználása érdekében az Egészségügyi és Szociális Ellátó Szervezetet közreműködésre hívhatja fel.

19. § (1) Azon személyek részére, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként rendkívüli települési támogatás állapítható meg.

(4) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként igényelt rendkívüli települési támogatás megállapítása iránt kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot. A megállapított támogatás összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szólóhatározat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező nevére vissza kell adni.

(5) Az eltemettető elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként igényelt rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelmet az elhalálozás napjától számított hatvan napon belül nyújthatja be.

(6) Nem állapítható meg az (1) bekezdés szerint rendkívüli települési támogatás annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

Általános eljárás menete:

A rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti  kérelmet a szükséges dokumentumokkal, személyesen vagy meghatalmazottján keresztül a Battonyai Polgármesteri Hivatalban (5830 Battonya, Fő u. 96. szám),  vagy postai úton lehet beadni.

A kérelemhez formanyomtatványt kell használni, melyet Battonya Város Polgármesteri Hivatalában vagy a www.battonya.hu honlapról lehet beszerezni.

A kérelem elektronikus benyújtására nincs lehetőség.

A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

A kérelem iktatása után a jegyző megvizsgálja, hogy a kérelem fel van-e szerelve a jogszabályban előírt szükséges mellékletekkel. Amennyiben hiányosságot tapasztal, 8 napon belül (határidő megjelölésével) hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.

A kérelmet Battonya Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szociális Bizottsága bírálja el. Rendkívüli sürgős, haladékot nem tűrő esetben két szociális bizottsági ülés között ( a kérelemben leírtak megvizsgálásával)  a polgármester is dönthet a rendkívüli települési támogatás megállapításáról, vagy annak elutasításáról.

A kérelemhez csatolni kell:

A formanyomtatvány tájékoztató részében leírtakat.

Ügyintézési határidő

A kérelemnek a Hivatalhoz történő beérkezésétől számított 8 nap vagy 60 nap.

Jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatás

Az elutasító határozatok ellen az alábbi jogorvoslati lehetőségek vannak:

A határozattal szemben – annak közlését követő 15 napon belül illetékmentes – fellebbezéssel lehet élni.

A fellebbezést Battonya Város Önkormányzata Képviselő-testületéhez címezve, a Battonyai Polgármesteri Hivatalban lehet benyújtani 2 példányban.

Az első fokon eljáró szerv a határozatot módosíthatja, kijavíthatja vagy kiegészítheti a kérelemnek megfelelően, ellenkező esetben továbbítja a fellebbezést az annak elbírálására jogosult szervhez.

Nyomtatványok

Rendkívüli települési támogatáshoz

Jogszabályi háttér:

• A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
• A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet
• A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság óság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006.(XII.23.) Korm. rendelet
• 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

Hatáskörrel rendelkező szerv:Battonya Város Jegyzője ( I. fokon eljáró hatóság)

Eljárási illetékek

Az eljárás költségét minden esetben az eljáró szerv viseli.

Alapvető eljárási szabályok
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult

• bölcsődés, óvodás, 1-8. évfolyamon nappali rendszerű oktatásban részt vevő, illetve a fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó intézményben elhelyezett (bölcsődés, óvodás, 1-8. évfolyamos) gyermekek után az intézményi térítési díj 100 %-ának kedvezményként való biztosítására,
• középiskolai évfolyamokban az intézményi térítési díj 50%-ának kedvezményként való biztosítására,
• alapösszegű természetbeni támogatásra (fogyasztásra készétel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébetutalvány formájában), annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév augusztus elsején, illetve november elsején fennáll,
• emelt összegű természetbeni támogatásra (fogyasztásra készétel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébetutalvány formájában), annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzete és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév augusztus elsején, illetve november elsején fennáll,
• a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. XXXI. törvényben (továbbiakban: Gyvt.) és más jogszabályban meghatározott egyéb kedvezmények igénybevételére: pl.: helyi autóbusz közlekedési támogatás igénybevételére, ingyenes tankönyvellátásra.

Általános eljárás menete:
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és az ahhoz kapcsolódó pénzbeli ellátás iránti kérelmet a szükséges dokumentumokkal, személyesen vagy meghatalmazottján keresztül a Battonyai Polgármesteri Hivatalban (5830 Battonya, Fő u. 96. szám),  vagy postai úton lehet beadni.

A kérelemhez formanyomtatványt kell használni, melyet Battonya Város Polgármesteri Hivatalában vagy a hivatalos honlapról lehet beszerezni.

A kérelem elektronikus benyújtására nincs lehetőség.

A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

A kérelem iktatása után a jegyző megvizsgálja, hogy a kérelem fel van-e szerelve a jogszabályban előírt szükséges mellékletekkel. Amennyiben hiányosságot tapasztal, 8 napon belül (határidő megjelölésével) hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.

A gyámhatóság megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg

az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 145%-át,
- a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy
- a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
- a nagykorúvá vált gyermek nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be,

az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 135%-át a fentiekbe nem tartozó esetekben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg
- külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hússzorosát, vagy
- együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot a nagykorúvá vált gyermeknek ha, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be, saját jogán kell kérelmeznie.

Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be, és a nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válását megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult.

Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a kérelem beadását megelőző hónap nettó jövedelmét kell alapul venni.

A feltételek fennállása esetén a gyámhatóság 1 év időtartamra állapítja meg a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja a kérelem benyújtásának napja, illetve ha a kérelmet postai úton terjesztették elő, akkor a kérelem postára adásának igazolt napja.

A rendszeres kedvezményre való jogosultság ismételt megállapításához a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, illetve a nagykorú jogosultnak új kérelmet kell előterjesztenie.

A rendszeres kedvezményre való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző három hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megszűnik az 1 év időtartam leteltével.

Lakcímváltozás esetén a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, illetve a nagykorú jogosultnak a kérésére vagy az új lakcím szerint illetékes jegyző megkeresésére az ügyben keletkezett iratokat a korábbi lakcím szerint illetékes jegyző haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül meg kell küldeni a jogosult új lakcíme szerint illetékes jegyzőnek. A rendszeres kedvezményhez kapcsolódó, a Gyvt. 19. § (1a) bekezdése szerinti pénzbeli ellátást és a Gyvt. 20/A. §-a szerinti természetbeni támogatást - a feltételek fennállása esetén - az új lakcím szerint illetékes jegyző nyújtja. Az új lakcím szerint illetékes jegyző a pénzbeli ellátást a lakcímváltozást követő hónap első napjától folyósítja.

Ebben az esetben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága az előző lakcíme által illetékes települési önkormányzat jegyzője által megállapított érvényesség végéig áll fenn, melyet az új lakcíme szerinti települési önkormányzat jegyzője nyilvántartásába rögzít.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megszüntetésre kerül, ha felülvizsgálat azzal az eredménnyel zárul, hogy a jogosultsági feltételek nem állnak fenn, vagy
a gyermek gyermekvédelmi szakellátásba kerül.

A rendszeres kedvezményre való jogosultság megszüntetése esetén a jogosultság – a (3) bekezdés, a 67/A. § (1) bekezdés b) pontja és a 67/A. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – a megszüntető határozat meghozatalát követő második hónap első napján szűnik meg.

Kivéve az alábbiakat:

A rendszeres kedvezményre való jogosultságot – a törvényes képviselő, illetve a nagykorú jogosult erre irányuló kérelme esetén – a kérelemben megjelölt időpontban, de legkésőbb a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

 Ha a települési önkormányzat jegyzője kérelemre vagy – a gyámhivatal 130. § (4) bekezdése szerinti intézkedése, illetve egyéb hivatalos úton rendelkezésére álló gyámrendelő határozat alapján – hivatalból indult eljárása során megállapítja, hogy a rendszeres kedvezményre jogosult gyermek részére nem családba fogadó gyámot rendeltek, az eljárás megindításától számított nyolc napon belül – a határozat meghozatalának napjával – megszünteti a rendszeres kedvezményre való jogosultságot.

Ha a települési önkormányzat jegyzője megállapítja, hogy a rendszeres kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli ellátás feltételei fennállnak, a kérelem beadását, vagy a gyámhivatal gyámrendelésről szóló határozatának a jegyzőhöz való megérkezését vagy a gyámrendelés tényéről történő hivatalos tudomásszerzést megelőző nappal megszünteti a korábban megállapított rendszeres kedvezményre való jogosultságot, és az előzőekben meghatározott időponttól kezdődően egy év időtartamra ismételten megállapítja a rendszeres kedvezményre és ahhoz kapcsolódóan a pénzbeli ellátásra való jogosultságot.

A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel, a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel alapösszegű természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra készétel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában.

A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzete és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel, a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel emelt összegű természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra készétel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a gyermek családba fogadó gyámjául kirendelt hozzátartozó pénzbeli ellátásra jogosult, ha
a) a gyermek tartására köteles, és
b) nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik.

A pénzbeli ellátás havi összege – gyermekenként – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százaléka.
A gyámhatóság annak a családba fogadó gyámként kirendelt hozzátartozónak, akinek pénzbeli ellátásra való jogosultsága a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjában – az augusztus hónapra járó pénzbeli ellátás összege mellett –, a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában – a november hónapra járó pénzbeli ellátás összege mellett – pótlékot folyósít.

Ha a pénzbeli ellátást jogerősen megállapították, az a kérelem benyújtásától esedékes azzal, hogy ha a kérelmet
- a tárgyhónap tizenötödikéig nyújtották be, a támogatás teljes összegét,
- a tárgyhónap tizenötödikét követően nyújtották be, a támogatás ötven százalékát;
a hivatalbeli eljárás megindulásának napjától esedékes azzal, hogy ha a hivatalbeli eljárás
- a tárgyhónap tizenötödikéig megindult, a támogatás teljes összegét,
- a tárgyhónap tizenötödikét követően indult meg, a támogatás ötven százalékát kell kifizetni.

Ha a pénzbeli ellátásra való jogosultság megszűnik, az a jogosultság megszűnésének hónapjáig esedékes azzal, hogy ha a megszűnés
- a tárgyhónap tizenötödikéig következik be, a támogatás ötven százalékát,
- a tárgyhónap tizenötödikét követően következik be, a támogatás teljes összegét kell kifizetni.

A pénzbeli ellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a családba fogadó gyámul kirendelt hozzátartozó igazolását arról, hogy nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozó ellátások valamelyikében részesül.

Ha a települési önkormányzat jegyzője kérelemre vagy – a gyámhivatal 130. § (4) bekezdése szerinti intézkedése, illetve egyéb hivatalos úton rendelkezésére álló gyámrendelő határozat alapján – hivatalból indult eljárása során megállapítja, hogy a rendszeres kedvezményre jogosult gyermek részére
családba fogadó gyámot rendeltek, haladéktalanul felülvizsgálja a rendszeres kedvezményre való jogosultságot, és - az felülvizsgálattal egyidejűleg – ha családba fogadó gyámként hozzátartozó került kirendelésre – megvizsgálja a rendszeres kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli ellátásra való jogosultság feltételeinek fennállását,
- nem családba fogadó gyámot rendeltek, az eljárás megindításától számított nyolc napon belül – a határozat meghozatalának napjával – megszünteti a rendszeres kedvezményre való jogosultságot.

A települési önkormányzat jegyzője a hivatalból induló felülvizsgálati eljárás esetén a gyámhivatal által megküldött gyámrendelésről szóló határozatának megérkezésétől, vagy a gyámrendelés tényéről történő tudomásszerzésétől számított 5 napon belül megküldi a családba fogadó gyámként kirendelt személynek a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványt azzal a felhívással, hogy azt a kézhezvételtől számított 15 napon belül küldje vissza számára.

Ha a családba fogadó gyám a (2) bekezdés szerinti felhívásnak nem tesz eleget, a települési önkormányzat jegyzője a felülvizsgálati eljárás eredményeként megszünteti a rendszeres kedvezményre való jogosultságot. A felhívásban erre a jogkövetkezményre a családba fogadó gyámot figyelmeztetni kell.

A települési önkormányzat jegyzője a rendszeres kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli ellátást
kérelemre indult eljárás esetén a kérelem benyújtásának napjától,
hivatalból indult eljárás esetén a gyámhivatal gyámrendelésről szóló határozatának a jegyzőhöz való megérkezésének vagy a gyámrendelés tényéről történő hivatalos tudomásszerzésének napjától állapítja meg.

Ha a települési önkormányzat jegyzője megállapítja, hogy a rendszeres kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli ellátás feltételei fennállnak,
a kérelem beadását, vagy a gyámhivatal gyámrendelésről szóló határozatának a jegyzőhöz való megérkezését vagy a gyámrendelés tényéről történő hivatalos tudomásszerzést megelőző nappal megszünteti a korábban megállapított rendszeres kedvezményre való jogosultságot, és
kérelem beadását, vagy a gyámhivatal gyámrendelésről szóló határozatának a jegyzőhöz való megérkezését vagy a gyámrendelés tényéről történő hivatalos tudomásszerzést bekezdés szerinti időponttól kezdődően egy év időtartamra ismételten megállapítja a rendszeres kedvezményre és ahhoz kapcsolódóan a pénzbeli ellátásra való jogosultságot.

Amennyiben a kérelmező jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, továbbá pénzbeli ellátásra való jogosultság megállapításával járó pénzbeli és természetbeni juttatásokat, akkor kötelezhető a pénzbeli ellátás visszafizetésére, természetbeni ellátás esetén, s pénzegyenértékének megfizetésére.

Az ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a jegyzőt.

A kérelemhez csatolni kell:
az igénylőlap B) pontjában megjelölt jövedelmi adatokat
a kérelem beadását megelőző 1 hónapra visszamenőleg (havi bontásban) – igazoló dokumentumokat:

• nyugdíjas esetében: a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által ez év elején küldött nyugdíjösszesítő fénymásolatát a folyósítás összegéről és jogcíméről, valamint a kérelem beadását megelőző 1 havi nyugdíjszelvények vagy folyószámla-kivonat fénymásolatát;
• munkaviszonnyal rendelkező: a munkáltató által kiadott hivatalos igazolást a kérelem beadását megelőző 1 havi nettó jövedelméről, külön a családi pótlék összegét feltüntetve;
• Munkaügyi Központ által folyósított ellátás esetén a megállapító határozat fénymásolatát, a folyósított ellátás összegéről az előző 1 hónap szelvényének másolatát;
• nem havi rendszerességgel szerzett jövedelemről szóló nyilatkozatot
• amennyiben jövedelemmel nem rendelkezik, az állami foglalkoztatási szerv igazolását arra vonatkozólag, hogy az álláskeresők nyilvántartásában szerepel-e, vagy az álláskeresők kiskönyvének másolatát, és a mellékelten csatolt nyilatkozatot kitöltve.
• vállalkozó esetén: a kérelem beadását megelőző 12 havi nettó jövedelemről – tételesen - könyvelő által kiadott igazolást (a vállalkozói tevékenység kezdő időpontjának feltüntetésével) és Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazolását az előző gazdasági évre vonatkozólag; amennyiben ezen időtartam alatt táppénzellátásban is részesült, annak nettó összegéről hivatalos igazolást
• őstermelő esetén: az őstermelői igazolvány/betétlap fénymásolata, valamint a kérelem beadását megelőző 12 havi nettó átlagjövedelméről- havi bontásban- szóló igazolást. Az őstermelő/könyvelője által – tételes – igazoláson fel kell tüntetni, hogy a nettó összeg az igazolt költségekkel csökkentésre került, s az őstermelői tevékenységből származó mindennemű jövedelem az értékesítési betétlapon maradéktalanul feltüntetésre került.
• árvaellátás folyósítása esetén az előző 1 havi szelvényeken vagy folyószámla-kivonaton kívül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által küldött összesítő fénymásolata (amennyiben özvegyi nyugdíjra/árvaellátásra nem jogosult, az elutasító határozat fénymásolata);
• a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, illetve gyámhatósági döntést, továbbá a Gyvt. 18. § (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyvet, mely tartalmazza a szülői felügyeletet együttesen gyakorolni jogosult különélő szülők megállapodását, hogy a jövedelemre nézve a szülői felügyeletet egyikőjük gyakorolja; és a jegyzőkönyv rögzíti azt a tényt is, hogy a gyermek – megállapodásuk alapján – melyik szülőnél kerül elhelyezésre, illetve, hogy a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a szülői felügyeleti jogot együttesen gyakorolják;a jegyzőkönyv elkészítéséhez vigyék magukkal a születési- és házassági anyakönyvi kivonatot,
• gyermektartásdíj összegét igazoló szelvényt vagy igazolást;
• a 3-18 év közötti gyermek esetében: a nevelési-oktatási intézmény által a nevelési, oktatási, hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolást; iskolalátogatási igazolást (csak abban az esetben kell csatolni, amennyiben az igénylőlapon ezt megjelölte)
• 18-25 év közötti gyermek esetében az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról; (csak abban az esetben kell csatolni, amennyiben az igénylőlapon ezt megjelölte)
• 3 évnél fiatalabb gyermek esetén: a születési anyakönyvi kivonat fénymásolatát
• az ösztöndíj előző havi nettó összegéről oktatási intézmény által kiadott hivatalos igazolást,; amennyiben nem részesül ösztöndíjban, oktatási intézmény által kiadott hivatalos dokumentumot,
• házasság felbontása esetén: a házasság felbontásáról szóló bírósági végzés másolatát a gyermek elhelyezését és tartását szabályozó bírósági ítélet, illetve egyezséget jóváhagyó végzés fénymásolt példányát;
• Amennyiben válófélben vannak, a házasság felbontására irányuló kereset vagy bírósági idéző végzés fénymásolatát.
• pénzbeli ellátás igénylése esetén a családba fogadó gyámul kirendelt hozzátartozó igazolása arról, hogy a Gyvt. 19. § (1a) bekezdés b) pontjában foglalt ellátások (nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik) valamelyikében részesül.
• a kérelmező, illetve a formanyomtatvány 3/A és 3/B. táblázatában feltüntetett közeli hozzátartozók taj-kártyájának fénymásolatát
• hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet igazolásához amennyiben alacsony foglalkoztatottságú, a gyermeket nevelő szülő bármelyikének az állami foglalkoztatási szerv (Munkaügyi Központ) igazolását álláskeresőként történő nyilvántartásáról, amennyiben aktív korúak ellátására nem jogosult
• Amennyiben a B) laphoz tartozó hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű kedvezményre való jogosultságot nem kéri, kérjük szíveskedjen „nem kérem a megállapítását”-jelzést ráírni, s aláírásával megerősíteni.
• tartós jövedelem-csökkenés esetén: a rendszeres pénzellátás, jövedelem megszüntetéséről szóló dokumentum fénymásolatát, vállalkozói vagy őstermelői tevékenység megszűnése esetén az engedély/igazolvány visszavonásáról, társas vállalkozás esetén cégjegyzékből való törlésről készült dokumentum fénymásolatát
• amennyiben jövedelmét levonás terheli, annak jogcíméről és havi nettó összegéről igazolást
• amennyiben nem magyar állampolgár, a Magyarországon való tartózkodás jogcímét igazoló irat fénymásolatát
• gépjármű esetén a forgalmi engedély fénymásolatát, – amennyiben lízingelt – az erről szóló szerződés fénymásolatát

Amennyiben vagyontárgyakkal nem rendelkezik, kérem, szíveskedjen azt „nincs” szó beírásával jelezni.

Ügyintézési határidő

A kérelemnek a Hivatalhoz történő beérkezésétől számított 8 nap vagy 60 nap.

Postacím, ügyfélfogadási idő:

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránti kérelem beadvánnyal kapcsolatos ügyintézés a Polgármesteri Hivatal 2. emelet hivatalos helyiségében hétköznapokon, ügyfélfogadási időben történik.

Polgármesteri Hivatal címe: 5830 Battonya, Fő utca 91. szám

Ügyintéző:      - hatósági ügyintéző

                     telefon: +36/68/456-000/114

Ügyfélfogadási idő:

                              délelőtt:                               délután:

         Hétfő:        08:00 – 12.00                      13:00 – 16:00

         Kedd:        Ügyfélfogadás nincs.

         Szerda:      08:00 – 12:00                                –

         Csütörtök: 08:00 – 12:00                                –

         Péntek:      08:00 – 12:00                                –

Jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatás

Az elutasító és megszüntető határozatok ellen az alábbi jogorvoslati lehetőségek vannak:

A határozattal szemben – annak közlését követő 15 napon belül illetékmentes – fellebbezéssel lehet élni.

A fellebbezést a Békés Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalhoz címezve, a Battonyai Polgármesteri Hivatalban lehet benyújtani.

Az első fokon eljáró szerv a határozatot módosíthatja, kijavíthatja vagy kiegészítheti a kérelemnek megfelelően, ellenkező esetben továbbítja a fellebbezést az annak elbírálására jogosult szervhez.

Nyomtatványok

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránti kérelem

Jogszabályi háttér:

• 2005. évi CLXIV. törvény a  kereskedelemről
• 2009. évi LXXVI. törvény a  szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
• 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
• 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
• 239/2009. (X.20.) Korm. rendelet  a  szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről (továbbiakban: R. )

Az adott ügyben hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése:

Battonya Város Jegyzője kereskedelmi hatóság, mint a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság

A hatáskört a R. 3. § (2) pontja, az illetékességet a R. 3. § (1) bekezdése állapítja meg.

Eljárási illeték: 3.000 Ft (lerovása illetékbélyegben)

A szálláshely-üzemeltetési engedélyezési eljárás az alábbi szálláshely típusokra terjed ki:

szálloda: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma legalább huszonegy,

panzió: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett a reggeli szolgáltatás kötelező; a hasznosított szobák száma legalább hat, de legfeljebb huszonöt, az ágyak száma legalább tizenegy, de legfeljebb ötven,

kemping: az a külön területen kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben szállás céljából a vendégek és járműveik számára elkülönült területet (a továbbiakban: területegység), illetve üdülőházat (a továbbiakban együtt: lakóegység) és egyéb kiszolgáló létesítményeket (például tisztálkodási, mosási, főzési, egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk, portaszolgálat stb.) biztosítanak, és amely legalább kilenc lakóegységgel rendelkezik,

üdülőház: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, közművesített területen létesített szálláshelytípus, amelyben a vendégek részére a szállást különálló épületben vagy önálló bejárattal rendelkező épületrészben (üdülőegységben) nyújtják, függetlenül a szobák vagy ágyak számától,

közösségi szálláshely: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülnek, s ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, az ágyak száma legalább tizenegy,

egyéb szálláshely: szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, az a)-g) pont alá nem tartozó, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat,

A szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni:

• a szálláshely-szolgáltató nevét, címét, illetve székhelyét,
• a szálláshely-szolgáltató adóazonosító számát, statisztikai számjelét,
• a szálláshely címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát,
• a szálláshely befogadóképességét:
•  a vendégszobák, továbbá - kemping esetén - területegységek száma, és
• az ágyak száma,
• a szálláshely használatának jogcímét,
• a szálláshely elnevezését,
• azt, hogy a szálláshely-szolgáltató mely szálláshelytípusra kéri az üzemeltetési engedélyt,
• azt, hogy a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen kíván-e élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot előállítani, felhasználni vagy forgalomba hozni.
• azt, ha a szálláshely-szolgáltató helyszíni szemle tartását kéri.

A szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

nem a kérelmező tulajdonában lévő szálláshely esetében a szálláshely használatának jogcímére (bérlet stb.) vonatkozó igazoló okirat, vagy annak másolata (a tulajdoni lap kivételével) haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a szálláshely-szolgáltató – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat;

közös tulajdonban álló szálláshely esetében, ha nem valamennyi tulajdonostárs a kérelmező, a szálláshely-szolgáltató a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat.

Hozzájárulás a Főépítészi Osztálytól rendeltetés megváltoztatására vonatkozóan.

3.000 Ft illetékbélyeget, vagy az illeték átutalását igazoló nyugta vagy banki kivonat.

Hatóságunk a hiánytalan bejelentés alapján a szálláshelyet nyilvántartásába rögzíti, és az önkormányzat honlapján közzé teszi. A nyilvántartásba vételről hatóságunk értesíti az érintett hatóságokat.

Amennyiben a bejelentett szálláshely vagy a szálláshely-szolgáltató nyilvántartott adataiban változás következik be azt haladéktalanul, illetve a szálláshely megszűnése esetén a megszűnést követő nyolc napon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (1) bekezdése szerint ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a 2. § (1) bekezdése szerinti ügy tekintetében az aa)  pont szerint a gazdálkodó szervezet (2. § (1) bekezdés: Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek (e rész alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügy) az ügyfelekkel történő elektronikus intézését az e részben meghatározottak szerint kötelesek biztosítani). Battonya Város hivatalos elektronikus elérhetősége: Battonyai Polgármesteri Hivatal 707025342 sz. hivatalikapu.

A kérelem benyújtásához formanyomtatvány megtalálható Battonya Város honlapján

Jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatás:

Szálláshely létesítésének bejelentése esetén nincsen lehetőség fellebbezni.

Jogszabályi háttér:

• 328/2011. (XII. 29.) Kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról
• 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
• 147/1997. (IX.10.) Kormányrendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról

Hatáskörrel rendelkező szerv: Battonya Város Jegyzője (I. fokú gyámhatóság)

Alapvető eljárási szabályok, tájékoztatás:

A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21/c.§ (1) bekezdése a) pontja értelmében szünidei gyermekétkeztetés keretében Battonya Város Önkormányzata a szülő, törvényes képviselő kérelmére a déli meleg főétkezést ingyenesen biztosítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, a hátrányos helyzetű és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére a tavaszi, nyári, őszi és téli szünetben.

A szünidei gyermekétkeztetést formanyomtatványon lehet igényelni és a nyomtatványt annyi példányban kell kitölteni, ahány gyermek vonatkozásában igénylik az ingyenes ebédet.

Formanyomtatvány elérhető a Battonya Polgármesteri Hivatalban. A nyomtatvány kitöltésében a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai segítséget nyújtanak. A kitöltött nyilatkozatokat a Battonyai Polgármesteri Hivatalhoz kell visszajuttatni.

Minden szünidei gyermekétkeztetés megkezdése előtt a jegyzőnek vizsgálnia kell a jogosultsági feltételek meglétét (rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fennállása). Ha a gyermekre vonatkozó rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, a gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzete a szünidei gyermekétkeztetés megkezdése előtt fennáll, a gyermek jogosult lesz az ingyenes étkezésre.

A szünidei gyermekétkeztetést Battonya Város Önkormányzatának az általános-és középiskolai oktatásban résztvevő gyermekek részére a nyári és évközi (téli, őszi, tavaszi) szünetekben, míg az óvodai nevelésben résztvevő gyermekek részére az említett szünetekben az óvoda zárva tartásának időtartama alatti munkanapokon kell biztosítania.

Az ebédet kizárólag a jogosult gyermek, vagy szülője/törvényes képviselője, akadályoztatásuk esetén meghatalmazottja viheti el, mely érvényes minden szünidei gyermekétkeztetésre.

A szünidei étkezés a szünidő valamennyi napján Battonya Város Önkormányzata Összevont Napköziotthonos Konyhája ebédlőjében (5830 Battonya, Fő u. 119. szám) helyben fogyasztással vagy elszállítással vehető igénybe 11.00-13.30 óra közötti időtartamban.

A szünidei gyermekékeztetés során, ha az étel helyben történő elfogyasztását a gyermek előre látható hiányzása, betegsége vagy egyéb ok akadályozza, a részére biztosított étel elvitele a szülő számára lehetővé válik.

Felhívjuk a Tisztelt Szülők/Törvényes képviselők figyelmét, hogy az igénylőlap kitöltésekor szíveskedjenek ellenőrizni a gyermek/ek vonatkozásában - határozattal - megállapított rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet időtartamát. Amennyiben annak időtartama lejárt, kérem, gondoskodjanak az új kérelem benyújtásáról!

Nyomtatványok

Kérelem

Jogszabályi háttér:

• 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról
• Battonya Város Önkormányzata Képviselő – testületének 3/2017.(II.24.) rendelete a talajterhelési díjról
• Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

A Battonya Önkormányzat Jegyzője, mint elsőfokú adóhatóság nevében, 2004. év július 1. napjától – évente - talajterhelési díjat kell fizetnie annak a kibocsátónak, aki szennyvízcsatornával ellátott területen (utcában) lakik, és a háza előtt műszakilag rendelkezésre álló, kiépített szennyvízhálózatra nem csatlakozott rá (egyéb házi szennyvíztározót alkalmaz).

Év közben történő rákötés esetén talajterhelési díjat a rákötés időpontjáig kell megfizetni, eddig az időpontig záró bevallást kell beadni. A rákötés tényét az Alföldvíz Zrt. által kiadott dokumentummal kell igazolni.

Nem kell talajterhelési díjat bevallania és fizetnie annak a fogyasztónak, aki utcájában csatornahálózat nem áll rendelkezésre, valamint annak a fogyasztónak, aki háza előtt ugyan a csatornahálózat kiépült, de a rákötés műszaki okok miatt nem lehetséges. Erről az Alföldvíz Zrt.-től kell igazolást hoznia a fogyasztónak.

A talajterhelési díjról a bevallást az előző év fogyasztási adatai alapján önadózással kell teljesíteni. Bevallási határidő, a tárgyévet követő év március 31. A bevallásban kiszámolt talajterhelési díjat a bevallás benyújtásával egyidejűleg a bevallás benyújtási határidejéig kell megfizetni a Battonya Város Önkormányzata 11733003-15345008-03920000 számú talajterhelési díj számlára.

Több fogyasztási hely esetén a bevallást fogyasztási helyenként külön-külön kell kitölteni és benyújtani.

Adóbevallási kötelezettség teljesítése mellett Battonya Város Önkormányzata Képviselő – testületének 3/2017.(II.24.) rendelete alapján mentesül az adó megfizetése alól a fogyasztó akkor, amennyiben:

-        A kibocsátó — 2. mellékletében meghatározott - kérelmére a tárgyévi talajterhelési díj megfizetésére 50 0,4-os kedvezmény állapítható meg, ha

-        háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,

-        egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át. (2) A talajterhelési díjkedvezményt természetes személy kibocsátó veheti igénybe, személyenként egy ingatlan után.

-        7. (1) Kérelemre mentesül a talajterhelési díj megfizetése alól a 70. életévét tárgyév január 1. napja előtt betöltő egyedül élő személy.

-        Mentesül az adott ingatlan tekintetében a talajterhelési díjfizetési kötelezettség alól az a kibocsátó, aki az adott évben rácsatlakozik a már üzemeltetett csatornahálózatra. A mentesség a csatornahálózatra történő rácsatlakozás évének első napjától érvényes.

-        Az (1) bekezdésben meghatározott mentesség a természetes személy kibocsátót illeti meg, személyenként egy ingatlan után.

Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 28.500,- Ft.

A mentesség csak akkor vehető igénybe, ha az adózó a talajterhelési díjra vonatkozó bevallását a bevallási határidőig benyújtja, ebben a mentességet a megfelelő pontban kérelmezi, és a mentesség jogosságát alátámasztó igazolásokat a bevalláshoz csatolja.

A talajterhelési díj alapja az adott év január 1-től december 31. napjáig (vagy rákötés esetén a csatornára való rácsatlakozás napjáig) a vízfogyasztás m³-ben számított mennyisége korrigálva az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott vízmennyiséggel. Ezen fogyasztás csökkenthető a locsolási célú felhasználással (adott év április 1. és szeptember 30. közötti időszakban fogyasztott víz 10%-a), továbbá a szennyvízaknából elszállított és számlával igazolt mennyiséggel (m³-rel).

A talajterhelési díj mértéke

2012. február 1. napjától 1200,- Ft/m³,
Területérzékenységi szorzó: 3.
Az ügyintézés helye a helyi önkormányzat Adócsoportjánál lehetséges, ügyfélfogadási időben.

Nyomtatványok

Talajterhelési díj bevalláshoz

Jogszabályi háttér:

• 2016. évi CL. törvény - az általános közigazgatási rendtartásról (Ákr.)
• 1990. évi XCIII. törvény - az illetékekről (Itv.)
• 1995. évi LVII. törvény - a vízgazdálkodásról (Vgtv.)
• 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet - a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról (Vgr.)
• 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet - a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról (Dokr.)
• 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet - a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről (Kútr.)
• 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet - a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről (Vbvr.)
• 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet - vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról (Hasznr.)
• 438/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet - a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól (Bírsr.)

Az adott ügyben hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése:

Battonya Város Jegyzője mint helyi vízgazdálkodási hatóság

A hatáskört és az  illetékességet a  Vgr. 1. § (2) bekezdése állapítja meg

Eljárási illeték: 5.000 Ft (lerovása illetékbélyegben)

Az adott hatósági ügyre vonatkozó alapvető eljárási szabályok, ezek magyarázata, ügyintézést segítő mutatók, ügymenetre vonatkozó tájékoztatás:

Tájékoztatás az engedély nélkül fúrt vagy ásott kutak engedélyeztetési eljárása bírság nélküli kérelmezési határidejének meghosszabbításáról

Tájékoztatjuk az érintett lakosságot, hogy módosult a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, mely alapján az engedély nélkül vagy attól eltérően fúrt vagy ásott kutakra a fennmaradási (és üzemeltetési) engedély kérelmek vízgazdálkodási bírság megfizetése nélkül történő benyújtásának határideje 2018. december 31-ről, 2020. december 31-re változott.

A Vgtv 29. § (7) bekezdés szerint:

Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód2.) hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2020. december 31-ig kérelmezi.

Eljárási határidő:  15 nap

A hatályos jogi szabályozás – a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet – alapján a települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

A kormányrendelet szerinti védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevételt meg nem haladóan kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel, épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és nem gazdasági célú.

A kitermelt víz használata során keletkező szennyvíznek a környezetet nem veszélyeztető módon való elhelyezése, a fúrt kút fennmaradásának engedélyezése esetén – az illetékes vízügyi hatóságnak szakértőként történő bevonásával - annak megállapítása, hogy a kút nem veszélyezteti a vízkészletek védelméhez fűződő érdekeket. Ivóvízigény kielégítését szolgáló kút esetén a közegészségügyi követelmények érvényre juttatása. A kutak létesítését csak kútfúrói engedéllyel rendelkező vállalkozó végezheti.

Minden egyéb vízilétesítmény esetében a Katasztrófavédelmi Igazgatóság Vízügyi Hatósága dönt az engedélyről.

A Vgr. 24. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges:

a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

aa)  a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,

ab)  épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és

ac) nem gazdasági célú vízigény;

b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez;

c) az 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.

(2)  Az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény akkor engedélyezhető, ha

a) az ingatlan mentén a szennyvízelvezető törzshálózat még nem épült ki, vagy az ingatlannak a megvalósított közműbe történő bekötése - a megvalósítás műszaki költségeihez képest - aránytalanul nagy költséggel jár, továbbá

b) a szikkasztásra a talaj alkalmas, a talajvízháztartást kedvezőtlenül nem befolyásolja a talajt, a talajvizet, egyéb felszín alatti vizet vagy más befogadót károsan nem szennyez, és elszennyeződéssel nem veszélyeztet, valamint

c) a szennyvíz elhelyezése vízgazdálkodási, közegészségügyi, környezetvédelmi vagy egyéb érdeket nem sért, és megfelel az építmények kialakítására és elhelyezésére vonatkozó jogszabályoknak.

(3)   Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt kút engedélyezésének feltétele

a) a kitermelt víz használata során keletkező szennyvíznek a környezetet nem veszélyeztető módon való elhelyezése,

b) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendelet szerinti követelmények maradéktalan teljesítése, valamint

c)   a fúrt kút fennmaradásának engedélyezése esetén annak megállapítása, hogy a kút az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozik, és az nem veszélyezteti a vízkészletek védelméhez fűződő érdekeket.

(4)  A jegyző az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott közműpótló létesítmény megvalósítását, átalakítását, megszüntetését, továbbá az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt létesítmény átalakítását, megszüntetését vagy meghatározott módon történő használatát hivatalból is elrendelheti, ha a jogellenes vagy káros létesítéssel, üzemeltetéssel, illetőleg a megfelelő létesítmény hiányával összefüggő, a vízgazdálkodási, környezetvédelmi és közegészségügyi követelményeket rögzítő jogszabályi rendelkezések érvényesülése azt szükségessé teszi.

(5) Az (1) bekezdés alapján kiadott engedély kérelemre vagy hivatalból módosítható vagy visszavonható, ha megváltoztak azok a körülmények, amelyek az engedély alapjául szolgáltak.

(6)   Az (1) bekezdésben megjelölt feltételek hiányában az ott meghatározott létesítmények megépítéséhez és használatbavételéhez vízjogi engedély szükséges.

(7)  Az (1) bekezdés alapján kiadott engedélyekről a helyi vízgazdálkodási hatóság nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az engedélyezett vízilétesítmény megnevezését, műszaki alapadatait, helyét (utca, házszám, helyrajzi szám), rendeltetésének célját, létesítésének időpontját, az engedély kiadásának keltét és hatályát, az engedélyes személyét, kút esetén annak átmérőjét, talpmélységét is.

(8) Az (1) bekezdésben érintett létesítmények hatósági engedély alapján történő megépítésével, üzemeltetésével összefüggő esetleges kártalanításra a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó létesítményekkel kapcsolatos kártalanítási rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(9)   A helyi vízgazdálkodási hatóság a nyilvántartását minden év március 31. napjáig megküldi a vízügyi igazgatóságnak.

(10)   E § alkalmazásában házi ivóvízigény: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény és a törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti polgár bejelentett lakóhelyeként nyilvántartott, épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon a magánszemély részéről emberi fogyasztás céljából a személyes szükségletek kielégítéséhez szükséges, saját célú ivóvízműből biztosított, nem gazdasági célú vízigény.

A Vgr 25. §  szerint a jegyző dönt:

(1) bekezdése a) a települések belterületén a vizek természetes áramlásának, lefolyásának önkényes megváltoztatása folytán a szomszédos ingatlanok tulajdonosai között felmerült vitában - a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízimunkák megvalósításától eltekintve - a természetes lefolyás biztosításáról vagy az eredeti állapot helyreállításáról;

b) a közműves ivóvízellátással és szennyvízelvezetéssel (vízi közszolgáltatással) kapcsolatos eljárásban a szolgáltatót és a fogyasztót érintő jogokról és kötelezettségekről.

(2) A járási hivatal dönt a vízitársulat hiányában a helyi közcélú vízilétesítmények, illetve közcélú vízimunkák költségeinek - külön jogszabály rendelkezései szerint - az érdekeltekre történő kivetéséről.

A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési és fennmaradási  engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalma:

1. Kérelmező neve, állandó lakhelye, anyja neve, születési helye, ideje.

2. A vízjogi létesítési engedély száma, kelte, kiállító hatóság (fennmaradási

engedélykérelem esetén nem kell kitölteni).

3. A kút helye: irányítószám, település, közterület jellege, házszáma, helyrajzi

száma, koordináták (földrajzi vagy EOV), terepszint (mBf).

4. A vízhasználat célja: háztartási vízigény, házi ivóvízigény.

5. Ivóvízcélú felhasználás esetén a vizek hasznosítását, védelmét és

kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó

általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet szerinti

vízminőség-vizsgálat eredménye.

6. A kút műszaki adatai:

6.1. talpmélység (terepszint alatt, méterben), nyugalmi vízszint (terepszint alatt,

méterben);

6.2. csak fúrt kút esetében:

6.2.1. iránycső anyaga, átmérője, rakathossz,

6.2.2. csövezet anyaga, átmérője, rakathossz,

6.2.3. szűrőzött szakasz mélységköze, átmérője, kialakítása, típusa,

6.2.4. csak ásott kút esetében: kútfalazat anyaga, átmérője (mm/mm), helye (mm); vízbeáramlás helye (nyitott kúttalp, nyitott falazat, helye (m-m).

6.3. A kút-felsőrész kialakítása (fúrt kút esetében): akna, kútház, kútszekrény,

kútsapka.

6.4. A kút lezárása ásott kút esetében: fedlap, anyaga.

6.5. A vízkitermelés módja: kézi vagy gépi.

6.6. A használat során keletkező szennyvíz mennyisége, elhelyezése.

6.7. Fényképfelvétel a kútról és környezetéről.

6.8. Fúrt kút esetében a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a

vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM

rendelet (a továbbiakban: kútr.) 13. § (2) bekezdésének való megfelelés

igazolása.

6.9. Nyilatkozat (aláírja a tulajdonos, fúrt kút esetében a jogosultsággal

rendelkező kivitelező is; fennmaradási engedély kérelem esetében a kútr. 13. §-

ban megjelölt szakember: a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, a kút úgy

került kialakításra, hogy abba a felszínről szennyeződés vagy csapadékvíz nem

kerülhet)

 A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi megszüntetési engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalma :

1. Kérelmező neve, állandó lakhelye, anyja neve, születési helye, ideje.

2. A vízjogi létesítési engedély száma, kelte, kiállító hatóság (fennmaradási engedélykérelem esetén nem kell kitölteni).

3. A kút helye: irányítószám, település, közterület jellege, házszáma, helyrajzi száma, koordináták (földrajzi vagy EOV), terepszint (mBf).

4. A megszüntetés tervezett műszaki megoldása.

5. Fúrt kút esetén a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 13. § (2) bekezdésének való megfelelés igazolása.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (1) bekezdése szerint ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a 2. § (1) bekezdése szerinti ügy tekintetében az aa)  pont szerint a gazdálkodó szervezet (2. § (1) bekezdés: Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek (e rész alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügy) az ügyfelekkel történő elektronikus intézését az e részben meghatározottak szerint kötelesek biztosítani). Battonya Város hivatalos elektronikus elérhetősége: Battonyai Polgármesteri Hivatal 707025342 sz. hivatalikapu.

Jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatás:

Fellebbezési illeték az Itv. XIII. melléklete szerint:

a) e törvény eltérő rendelkezése hiányában az első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezés illetéke az alapeljárás illetékének kétszerese;

b) vízgazdálkodási bírságot (1995. évi LVII. tv. 29. § (3) bekezdés) megállapító határozat esetén a bírság összeg 10%-a, de legalább 20 000 forint;

c) vízkészletjárulékot, valamint ezzel összefüggő késedelmi pótlékot, mulasztási bírságot, adóbírságot megállapító határozat esetén a vitatott összeg 6%-a, de legalább 20 000 forint;

d) hivatalból indult vagy folytatott környezet- és természetvédelmi, illetőleg vízgazdálkodási ügyben kötelezettséget megállapító egyéb - az a)-c) pontokban nem érintett - eljárásokban hozott határozat esetén a fellebbezés illetéke 15 000 forint.

A határozat ellen a közlésétől számított 15 napon belül a hatóságnál 2 példányban előterjesztendő, a Békés Megyei Kormányhivatalhoz címzett fellebbezéssel lehet élni, amelyet az ügyben keletkezett elsőfokú iratokkal együtt a fellebbezési határidő leteltét követő 15 napon belül, annak elbírálása céljából a Békés Megyei Kormányhivatalhoz lesz továbbítva.

Jogszabályi háttér:

• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban: Ptk. )
• 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet a személyazonosító igazolvány kiadásáról és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól
• a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
• 2013. évi LXXXVIII. törvény a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról
• 2013. évi CLXXIV. törvény a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól
• 436/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet a mezőgazdasági őstermelői igazolványról
• 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról
• 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet a lőterekről, a lőfegyverek, lőszerek hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményekről
• 142/1999. (IX. 8.) Korm. rendelet a tűzszerészeti mentesítési feladatok ellátásáról

Az adott ügyben hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése:

Battonya Város Jegyzője

Hatáskör és az illetékesség a Ptk. 5:55. § (1) bekezdésén alapul.

Eljárási illeték: illetékmentes

Az adott hatósági ügyre vonatkozó alapvető eljárási szabályok, ezek magyarázata, ügyintézést segítő mutatók, ügymenetre vonatkozó tájékoztatás:

A Ptk.  XVII. Fejezet alapján: a találó köteles a talált dolgot a találástól számított 8 nap alatt a dolgok elvesztőjének, tulajdonosának vagy más átvételre jogosult személynek átadni, vagy a jegyzőnek beszolgáltatni.

Az olyan dolgot, amelynek az átvételére a jogosult személy nem állapítható meg, a jegyző a beszolgáltatástól számított 3 hónapon át megőrzi.

Ha ez idő alatt a jogosult nem jelentkezik, a személyi tulajdon szokásos tárgyai körébe tartozó dolgot – ha ennek tulajdonjogára a beszolgáltatáskor igényt tartott – a találónak ki kell adni.

Amennyiben az egy év alatt a tulajdonos nem jelentkezik a jegyzőnél, abban az esetben

a találó a neki kiadott dolog tulajdonjogát megszerzi, amennyiben arra igényt tartott.

Szükséges iratok a találó részéről: érvényes személyi igazolvány, lakcímkártya.

Az ügyintézéshez az ügyfél részéről semmiféle nyomtatvány, kérelem nem szükséges.

Ha a jegyző számára talált dologként igazolványt ad át a találó, a találásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

A talált igazolvány átvételére:

- a találás helye szerint illetékes jegyző jogosult a személyazonosító igazolványok estében (a személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás-és aláírás-felvételezés szabályiról szóló 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 38. § (1) bekezdés a) pontja szerint,)

- bármelyik jegyző jogosult a mozgásában korlátozott személyek parkolási igazolványa esetében (a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218./2003. (XII. 11.) Korm. rendelet 10. §-a szerint,)

- bármelyik jegyző jogosult őstermelő igazolvány esetében (a mezőgazdasági őstermelő igazolványokról szóló 436/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése szerint.

A talált lőfegyver, lőszer, robbanótest, vagy robbanótestnek tűnő tárgy esetében követendő eljárás:

Amennyibe a találó:

- lőfegyvert,

- lőszert (töltény)

talált, és azt a hivatalnál jelenti be, a jegyző a jegyzőkönyv felvétele mellett tájékoztatja a találót, hogy az ügyben a Rendőrség jár el.

Hivatalos feljegyzés a jogosult személyének megállapítása vizsgálatáról:

A jegyző a talált dolog átvételét követően megvizsgálja, hogy az átvett talált dolog átvételére jogosult személye:

     - megállapítható-e, vagy

     - nem állapítható meg.

A jogosultság megállapítása érdekében idézés:

Amennyiben a talált dolog olyan azonosítót is tartalmaz, amely alapján a tulajdonosa felkutatható, a jegyző megteszi a szükséges intézkedést.

(Ismert név, és/vagy lakcím, és/vagy más személyi azonosító esetében gondoskodni kell az érintett személyének pontos meghatározásáról. A valószínűsített tulajdonost idézni kell annak érdekében, hogy megállapításra kerüljön, hogy valóban ő-e a talált dolog tulajdonosa.)

Meghallgatás a jogosultság megállapítására - a találástól számított 3 hónapon belül:

Jegyzőkönyv a meghallgatásról:

A jegyzőnek a meghallgatás során vizsgálnia kell, hogy:

- a talált dologra igényt tartó személy valóban jogosult-e a talált dolgot magához venni, ennek érdekében vizsgálja a talált dologra jelentkező adatait, és azt, hogy van-e elég bizonyíték arra, hogy a talált dolog valóban őt illeti-e meg. Ehhez áttekinti a találásról felvett jegyzőkönyvet, illetve kérdéseket tesz fel a talált dologért jelentkezőnek.

- a találó találódíjra jogosult-e, azaz a talált dolog nagyobb értékű.

A jegyző köteles figyelemmel kísérni a talált dolgok sorsát. Ha a talált dologért a talált dolog átvételétől számított 3 hónap elteltével a jogosult nem jelentkezik:

- akkor a jegyző vizsgálja, hogy a talált dologra a találó a talált dologról szóló jegyzőkönyv szerint igény tart-e,

- amennyiben a találó a talált dologról szóló jegyzőkönyv szerint igény tart a talált dologra, a jegyző gondoskodik arról, hogy részére a talált dolog kiadásra kerüljön,

- amennyiben a találó a talált dologról szóló jegyzőkönyv szerint nem tart  igényt a talált dologra, a jegyző gondoskodik arról, hogy a talált dolog értékesítésre kerüljön.

Amennyiben a talált dologért a jogosult a találást követő 3 hónap és 1 év közötti időszakban jelentkezik a jegyző a jogosultként jelentkező személy meghallgatása során:

• vizsgálja, hogy valóban ő a talált dolog tulajdonosa,
• amennyiben tisztázódik, hogy a talált dolognak valóban ő a tulajdonosa, a jegyző a rendelkezésére álló adatok szerint tájékozódik arról, hogy a talált dolog:
• olyan talált dolog-e, mely a találónak kiadásra kerül,
• állat-e, mely esetében a találó a kiadott állat felett a tulajdonjogot is megszerezte,
• értékesítésre került-e, mivel annak tulajdonjogára a találó nem tartott igényt,
• értékesíteni még nem sikerült, ezért még a hivatalban a talált dolog rendelkezésre áll,
• a talált dolog nagyértékű-e, és a találó jogosult-e a méltányos összegű találódíjra.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 81. §  (3) bekezdés k) pontja: a jegyző  rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti adatokat.

A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdés szerint a talált dolgok nyilvántartásának célja a megtalált dolog tulajdonoshoz való visszakerülésének elősegítése.

A talált dolgok nyilvántartása tartalmazza: a talált dolog megnevezését, egyedi azonosító nélküli leírását, fényképét, képmását, megtalálási helyét, megtalálásának időpontját, a talált dolog őrzését ellátó jegyző címét, elérhetőségét, a találó nyilatkozatát a talált dolog tulajdonjogára való igényéről, a találó meghatározott adatait, ha igényt tart a talált dolog tulajdonjogára. A jegyző az adatokat a nyilvántartásban rögzíti. A meghatározott adatokat a talált dolgok nyilvántartásából a tulajdonosnak történő átadással a jegyző, a talált dolog adatait a talált dolgok nyilvántartásába történt rögzítését követő egy év elteltével a nyilvántartó törli.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv.  XVII. Fejezete:

5:54. § [Tulajdonszerzés találással]

(1) Ha valaki feltehetően más tulajdonában álló, elveszett dolgot talál és azt birtokba veszi, megszerzi annak tulajdonjogát, ha arra igényt tart feltéve, hogy

a) megtett mindent annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonos visszakaphassa; és

b) a dolog tulajdonosa vagy az átvételre jogosult más személy a találástól számított egy éven belül, élő állat esetén három hónapon belül, a dologért nem jelentkezik.

(2) Ha a dolgot többen találják meg, a találótársakat a találó jogai együttesen, egymás között egyenlő arányban illetik meg és kötelességei egyetemlegesen terhelik. Találótárs az is, aki a dolgot elsőként felfedezte és annak birtokbavételére törekedett, de végül más vette azt előbb birtokba.

5:55. § [A találó kötelezettsége]

(1) A találó köteles a talált dolgot a találástól számított nyolc napon belül a dolog elvesztőjének, tulajdonosának, a dolog átvételre jogosult más személynek vagy a találás helye szerint illetékes jegyzőnek átadni.

(2) A jegyzőnek való átadáskor a találó nyilatkozni köteles arra nézve, hogy igényt tart-e a dolog tulajdonjogára. A találó igénybejelentéséről a jegyző igazolást ad.

5:56. § [A jegyző eljárása]

(1) Ha az átadott dolog átvételére jogosult személye megállapítható, a jegyző a dolgot késedelem nélkül átadja a jogosultnak.

(2) Ha az átvételre jogosult személye nem állapítható meg, a jegyző a dolgot az átadástól számított három hónapon át megőrzi. Ha ez idő alatt a jogosult nem jelentkezik, a dolgot - ha ennek tulajdonjogára az átadáskor igényt tartott - a találónak ki kell adni.

5:57. § [A találó jogainak korlátai és a dolgot terhelő jogok sorsa]

(1) A találó a neki kiadott dolgot állagának sérelme nélkül használhatja, azonban azt nem idegenítheti el, nem terhelheti meg és használatát másnak nem engedheti át.

(2) A jogosult tulajdonszerzésével a harmadik személynek a dolgot terhelő jogai megszűnnek.

5:58. § [A talált dolog értékesítése]

(1) Ha a jogosult a dologért az átadástól számított három hónap alatt nem jelentkezett, és a találó az átadáskor nem tartott igényt a dolog tulajdonjogára, a jegyző a talált dolgot értékesíti.

(2) *  A talált dolgok értékesítésére a közigazgatási végrehajtás keretében lefoglalt vagy zár alá vett vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

5:59. § [Közönség számára nyitva álló helyen talált dolog]

(1) A közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén talált dolgot a találó köteles az üzemeltető alkalmazottjának késedelem nélkül átadni. Az ilyen dolog tulajdonjogára a találó nem tarthat igényt.

(2) Ha a talált dolog átvételére jogosult személye megállapítható, az üzemeltető őt értesíti és jelentkezése esetén részére a dolgot késedelem nélkül átadja.

(3) Ha az átvételére jogosult személye nem állapítható meg, az üzemeltető a dolgot az átadástól számított három hónapon át megőrzi, vagy - ha a megőrzésre lehetősége nincs - azt az átadástól számított nyolc napon belül a jegyzőnek átadja.

(4) Ha a jogosult a dologért három hónap alatt nem jelentkezik, az üzemeltető vagy a jegyző azt értékesíti.

5:60. § [A nem eltartható vagy nem megőrizhető dolog esetén követendő eljárás]

Ha a talált dolog nem tartható el vagy nem őrizhető meg, a jegyző, a hivatal vagy a vállalat az értékesítéséről késedelem nélkül gondoskodik.

5:61. § [A tulajdonos jogai]

Ha a jogosult az értékesítés előtt jelentkezik, a dolgot részére ki kell adni, az értékesítés után történő jelentkezés esetén a befolyt összeget ki kell neki fizetni. Elveszti a jogosult a dolog tulajdonjogára vagy az értékesítés során befolyt összegre vonatkozó igényét, ha a találástól számított egy éven belül nem jelentkezik.

5:62. § [Találódíj]

(1) Ha a talált dolog nagyobb értékű, és annak tulajdonjogát a találó nem szerzi meg, a találó méltányos összegű találódíjra jogosult, ha mindent megtett annak érdekében, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa. A találódíj a találótársakat egyenlő arányban illeti meg.

(2) A találó a talált dolog kiadását költségkövetelésének és találódíjának kielégítéséig megtagadhatja.

(3) A találót ezek a jogok akkor is megilletik, ha a talált dolgot a hatóságnak adta át. A hatóság a dolgot vagy az értékesítéséből befolyt vételárat a találó hozzájárulásával adhatja ki az átvételre jogosultnak, kivéve, ha az átvételre jogosult a dolog értékét a hatóságnál letétbe helyezi. A letétbe helyezett összeg a letett dolog helyébe lép.

5:63. § [A tulajdonjog és az értékesítés során befolyt vételár sorsa, ha a jogosult nem jelentkezik]

Ha a talált dolog tulajdonosa, elvesztője vagy az átvételre jogosult más személy az egyéves, élő állat esetén három hónapos határidőn belül nem jelentkezik, és a dolgon a találó sem szerez tulajdonjogot, a tulajdonjog vagy a dolog értékesítéséből befolyt vételár az államot illeti.

5:64. § [Kincstalálás]

(1) Ha valaki olyan értékes dolgot talált, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek tulajdonjoga egyébként feledésbe ment, köteles azt az államnak felajánlani.

(2) Ha az állam a dologra nem tart igényt, annak tulajdonát a találó szerzi meg; ellenkező esetben a találó a dolog értékéhez mérten megfelelő díjra jogosult.

(3) Ha az (1) bekezdésben megjelölt talált tárgy a védett kulturális javak körébe tartozik, annak tulajdonjoga az államot illeti meg.

Jogszabályi háttér:

• 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól (továbbiakban: Kormányrendelet)
• 35/1999. (X. 13.) BM rendelet a telepengedélyezési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatás díjáról
• 1990. évi XCIII. évi törvény az illetékekről,
• 2016. évi CL. törvényaz általános közigazgatási rendtartásról

Az adott ügyben hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése:

Battonya Város Jegyzője

A hatáskört és az illetékességet a Kormányrendelet 3. § (1) bekezdése állapítja meg.

Eljárási illeték: 

A bejelentés illetéke 3.000 Ft (lerovása illetékbélyegben),

A telepengedélyezési eljárás és a nyilvántartásban feltüntetett adatok módosításával kapcsolatos eljárás igazgatási szolgáltatási díja: 5.000 Ft. A díjfizetési kötelezettség az eljáró hatóság pénztárába történő készpénzbefizetéssel vagy a költségvetési számlájára történő átutalási megbízással teljesíthető.

Az adott hatósági ügyre vonatkozó alapvető eljárási szabályok, ezek magyarázata, ügyintézést segítő mutatók, ügymenetre vonatkozó tájékoztatás:

A tevékenységek két csoportba sorolhatók:

- bejelentés-köteles

- telepengedély köteles

Eljárási határidő: bejelentés esetén azonnal, a telepengedélyezési eljárás: 30 nap

A Kormányrendelet 1. számú mellékletében meghatározott ipari tevékenységek a tevékenység megkezdésére irányuló szándék bejelentését követően folytathatók.

A Kormányrendelet 2. számú mellékletében meghatározott ipari tevékenységeket csak vélegessé vált telepengedély birtokában lehet folytatni.

A bejelentés-köteles tevékenység nyilvántartásba vételét megelőzően, valamint a telepengedély iránti kérelem elbírálása során a hatóság köteles meggyőződni arról, hogy a helyi építési szabályzat, illetve annak hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 18. § (2) bekezdése szerint a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e.

A bejelentéshez kötött tevékenységek esetén:

A bejelentő laphoz csatolni kell:

- a tevékenységre jogosító igazolást (vállalkozói igazolás, cégkivonat)

- a telephely használatára jogosító okiratot (bérlet szerződés), amennyiben a bejelentő a tulajdonos, úgy haszonélvezet esetén a haszonélvező, közös tulajdon esetén a tulajdonos társak hozzájárulását igazoló okiratot

A bejelentés benyújtását követően az ügyintéző meggyőződik arról, hogy a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) alapján  az adott telepen a megjelölt tevékenység folytatható-e. Amennyiben  az adott telepen a tevékenység végezhető, az ügyintéző 15 napon belül a telepet  nyilvántartásba veszi, a bejelentést záradékolja és Igazolást ad ki.

Telepengedély-köteles ipari tevékenységek esetén:

E tevékenységek csak véglegessé vált telepengedély birtokában folytatható.

A telepengedélyezési eljárás kérelemre indul, melyhez csatolni kell:

- a tevékenységre jogosító igazolást (vállalkozói igazolás, cégkivonat)

- a telephely használatára jogosító okiratot (bérleti szerződés), amennyiben a bejelentő a tulajdonos, úgy haszonélvezet esetén a haszonélvező, közös tulajdon esetén a tulajdonos társak hozzájárulását igazoló okiratot

- hivatalos helyszínrajz a telepről,

- 5.000 Ft szolgáltatási díj befizetését - készpénzátutalási megbízással vagy utalással

A kérelem benyújtását követően az ügyintéző meggyőződik arról, hogy a Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) alapján  az adott telepen a megjelölt tevékenység folytatható-e. Amennyiben  az adott telepen a tevékenység végezhető, az ügyintéző a  szakhatóságokkal (közegészségügyi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, stb.) közösen köteles helyszíni szemlét tartani.

Amennyiben valamennyi érintett szakhatóság állásfoglalása megérkezik, az ügyintéző határozattal  nyilvántartásba veszi a telepet  és Igazolást ad ki a telepengedélyről.

Módosítás: Amennyiben a bejelentett adatokban változás történik, azt  az ügyfél haladéktalanul köteles bejelenteni, a bejelentés illetékmentes.

Megszüntetés: Az ügyfél az ipari tevékenység megszüntetését köteles a megszűnést követően haladéktalanul bejelenteni és az Igazolást leadni, a bejelentés illetékmentes.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (1) bekezdése szerint ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a 2. § (1) bekezdése szerinti ügy tekintetében az aa)  pont szerint a gazdálkodó szervezet (2. § (1) bekezdés: Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek (e rész alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügy) az ügyfelekkel történő elektronikus intézését az e részben meghatározottak szerint kötelesek biztosítani). Battonya Város hivatalos elektronikus elérhetősége: Battonyai Polgármesteri Hivatal 707025342 sz. hivatalikapu.

A kérelem benyújtásához formanyomtatvány megtalálható Battonya Város honlapján

Jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatás:

Bejelentés köteles tevékenység esetén nincsen lehetőség fellebbezni.

Telepengedély-köteles ipari tevékenységek esetén a fellebbezési illeték: 6000 Ft. amely az eljáró hatóság pénztárába történő készpénzbefizetéssel vagy a költségvetési számlájára történő átutalási megbízással teljesíthető.

A határozat ellen a közlésétől számított 15 napon belül a hatóságnál 2 példányban előterjesztendő, a Békés Megyei Kormányhivatalhoz címzett illetékmentes fellebbezéssel lehet élni, amelyet az ügyben keletkezett elsőfokú iratokkal együtt a fellebbezési határidő leteltét követő 15 napon belül, annak elbírálása céljából a Békés Megyei Kormányhivatalhoz lesz továbbítva.

Jogszabályi háttér:

• a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. Törvény
• a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény
• az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet

A tulajdonosnak, mint eladónak Battonya Város Jegyzője részére a felek aláírásától számított 8 napon belül kérelmet kell benyújtani, a Földforgalmi tv. 21. § (1) bekezdésében és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben (továbbiakban Fétv.) meghatározott egységes okiratba foglalt adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése iránt. A közzétételi kérelmet a földhivatal honlapján – www.foldhivatal.hu – közzétett formanyomtatványon kell benyújtani.

Eljárási illeték: Az adás-vételi és haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárás díj- és illetékmentes.

Ha a közzétételi kérelem hiányosan került benyújtásra, vagy annak mellékleteként nem kerültek csatolásra a Fétv.-ben meghatározott példányszámban az adás-vételi szerződések, a jegyző az eladót legfeljebb 5 napos határidő megállapításával haladéktalanul felhívja a hiányosságok pótlására, vagy a szerződésnek a Fétv.-ben előírt megfelelő példányszámban való csatolására.

A jegyző megtagadja a közzétételi kérelem teljesítését, ha:

·       az eladó a  hiánypótlási felhívásnak határidőn belül nem tett eleget,

·       a közzétételi kérelem nem az eladótól származik.

Ha a jegyző megtagadja a közzétételi kérelem teljesítését, erről a kérelemhez csatolt iratok visszaküldésével egyidejűleg értesíti az eladót.

A jegyző a közzétételi kérelem alapján, annak beérkezését követő 15 napon belül a benyújtott eredeti adás-vételi szerződések közül a nem biztonsági okmányon szerkesztett szerződések egyikén felismerhetetlenné teszi a Földforgalmi tv. 21. § (2) bekezdésében előírtak szerinti természetes személyazonosító adatokat – az eladó és a vevő nevén, lakcímén vagy értesítési címén, valamint állampolgárságán kívül valamennyi természetes személyazonosító adatot -, és ezt a szerződéspéldányt függeszti ki. A jegyző a kifüggesztett adás-vételi szerződésre rávezeti a kifüggesztés időpontját és a Földforgalmi törvény 21. § (3) bekezdésében meghatározott, az elővásárlásra jogosult jognyilatkozatának megtételére nyitva álló 60 napos határidő utolsó napját, azzal a figyelemfelhívással, hogy e határidő jogvesztő.

Az eladó a közzétételi kérelmet az adás-vételi szerződés kifüggesztéséig írásban vonhatja vissza. A visszavonás iránti bejelentés alapján a jegyző a közzétételi kérelemhez csatolt iratokat visszaküldi az eladó részére. Ha a visszavonás iránti bejelentés a szerződés kifüggesztését követően érkezik be, a visszavonás iránti bejelentésnek joghatása nincs, az a szerződés közlésének hatályát nem szünteti meg. A jegyző az adás-vételi szerződést a 60 napos határidő utolsó napját követő legközelebbi munkanapon veszi le a hirdetőtábláról.

A HASZONBÉRLETI SZERZŐDÉS HIRDETMÉNYI ÚTON TÖRTÉNŐ KÖZLÉSE

A közzétételi kérelmet a haszonbérbeadónak kell benyújtania a jegyzőhöz a földhivatal honlapján – www.foldhivatal.hu – közzétett formanyomtatványon.

Ha a haszonbérleti szerződés tárgyát osztatlan közös tulajdonban álló föld képezi, és a szerződés szerint a haszonbérlet

a) a földrészlet területének egészére jött létre, vagy

b) a földrészletnek csak egy meghatározott részére jött létre, de a Fétv. szerinti használati megosztásról szóló megállapodás alapján azt több tulajdonostárs adja haszonbérbe,

A közzétételi kérelmet a tulajdonostársak döntése szerint kijelölt tulajdonostárs nyújthatja be.

A jegyző a kifüggesztett haszonbérleti szerződésre rávezeti a kifüggesztés időpontját és az előhaszonbérletre jogosult jognyilatkozatának megtételére nyitva álló 15 napos határidő utolsó napját, azzal a figyelemfelhívással, hogy e határidő jogvesztő.

A jegyző a haszonbérleti szerződést a 15 napos határidő utolsó napját követő legközelebbi munkanapon veszi le a hirdetőtábláról.

Földforgtalmi tv. 50. § (1) „A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt a haszonbérleti szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal együtt megküldi

a) a haszonbérbeadó részére, ha a haszonbérleti szerződés mentes a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása alól, vagy

b) a mezőgazdasági igazgatási szerv részére jóváhagyás céljából.”**

Ha nem került elfogadó jognyilatkozat benyújtásra, az iratjegyzékben ennek tényét kell rögzíteni.

A haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárás díj- és illetékmentes

Ügyintézéshez szükséges dokumentumok:

·        Adás-vételi szerződés négy eredet példánya/ haszonbérleti szerződés három eredeti példánya

·        közzétételi kérelem

Nyomtatványok

Közzétételi kérelem adásvétel

Közzétételi kérelem haszonbérlet

Jogszabályi háttér:

• 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól (továbbiakban: R. )
• 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról
•  93/2007. (XII.18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj – és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról
• 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
• 1990. évi XCIII. tv. az illetékekről (továbbiakban: Itv. )
• 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

Az adott ügyben hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése:

Battonya Város Jegyzője mint környezetvédelmi hatóság

A hatáskört és az illetékességet a R. 4. § (1) bekezdése állapítja meg.

Eljárási illeték: 5.000 Ft (lerovása illetékbélyegben)

Az adott hatósági ügyre vonatkozó alapvető eljárási szabályok, ezek magyarázata, ügyintézést segítő mutatók, ügymenetre vonatkozó tájékoztatás:

Eljárási határidő:  60 nap

A települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó zaj- és rezgésvédelmi ügyek:

A gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3073/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint:

41 épületek építése

42 egyéb építmények építése

43 speciális szaképítés

45 gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása

46 nagykereskedelem

47 kiskereskedelem (kivéve gépjármű, motorkerékpár)

55 szálláshely szolgáltatás

56 vendéglátás

73 reklám, piackutatás

81 építmény-üzemeltetés, zöldterület-kezelés

90 alkotó-, művészeti szórakoztató tevékenység

93 sport, szórakoztató, szabadidős tevékenység

Továbbá: a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt zajvédelmi követelmények teljesítésére vonatkozó ügyek, a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt rezgéskövetelmények teljesítésére vonatkozó ügyek, valamennyi, az adott épületen belüli, illetve az adott épületen kívüli rezgésforrás okozta rezgésterhelés esetén a fenti tevékenységeknél.

Környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a határérték betartásának feltételeit megteremteni.

 Ha az üzemeltető ezen kötelezettségét elmulasztja, a környezetvédelmi hatóság – megfelelő határidő tűzése mellett – felhívja annak teljesítésére.

A környezeti zajforrást üzemeltető (a környezeti zajforrásnak minősülő tevékenységet végző) a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, amely határérték-túllépést okozhat, 30 napon belül, külön jogszabályban foglalt eljárás szerint (bejelentő lapon) köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. A környezetvédelmi hatóság a változásjelentés alapján, amennyiben szükséges, a meglévő határozatot módosítja vagy visszavonja, illetve új kibocsátási határértéket állapít meg.

Ha a környezetvédelmi hatóság azt állapítja meg, hogy a szabadidős vagy üzemi zajforrás által okozott zaj a zajkibocsátási határértéket túllépi, akkor a zajforrás üzemeltetőjét intézkedési terv benyújtására kötelezi.

A környezetvédelmi hatóság zaj-, illetőleg rezgésvédelmi bírság fizetésére kötelezi a környezeti zaj-, rezgésforrás üzemeltetőjét, ha az üzemeltető az üzemi vagy szabadidős zajforrás esetében a környezetvédelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket – a határozatban megállapított teljesülési határidőt követően – túllépi, az üzemi vagy szabadidős zajforrás esetében az épületen belüli, jogszabályban megállapított zajterhelési határértékeket túllépi, a rezgésterhelési határértéket túllépi,

a hatósági határozatban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a zaj, rezgés elleni védelemmel kapcsolatos adatszolgáltatási, változásbejelentési kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesíti.

Környezeti zaj és rezgés elleni védelem szabályai:

A környezeti zaj- vagy rezgésforrás lehet üzemi, építési, szabadidős, közlekedési és egyéb létesítmény, gép, berendezés, illetve tevékenység, amely a védendő környezetben zajt vagy rezgést okoz.

Vendéglátó egységek zajvédelmi engedélye:

Környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt a zajforrás üzemeltetője köteles zajkibocsátási határérték megállapítását kérni az illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől.

Az üzemeltető tevékenységének megszüntetését, az új üzemeltető tevékenységének megkezdését, valamint minden olyan változást, ami határérték túllépést okozhat, a változást követő 30 napon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek, mint környezetvédelmi hatóságnak. A zajkibocsátási határérték megállapító határozat módosítása az új üzemeltető kérelmére illetékmentes eljárás.

A bejelentések megtétele után zajkibocsátási határértéket megállapító határozat kerül kiadásra.

A vendéglátó üzletekben zeneszolgáltatás kizárólag vérgehajtható zajkibocsátási határtéket megállapító határozat birtokában folytatható.

Közterületi rendezvények zajkibocsátási határérték megállapítása:

Aki közterületen hangosító berendezés igénybevételével rendezvényt kíván tartani a rendezvény tervezett időpontja előtt 15 nappal köteles bejelenteni. A kérelemhez mellékelni kell: helyszínrajzot, a legközelebbi védendő létesítmények megjelölését, zaj- és rezgésvédelmi szakértő által készített szakvéleményt, amelyből megállapítható a rendezvényen használt hangosító berendezések várható zajkibocsátása.

A teljesítendő határértékekről a hatóság határozatban rendelkezik.

A hangosító berendezés igénybevétele esetén zeneszolgáltatás kizárólag jogerős zajkibocsátási határtéket megállapító határozat birtokában folytatható közterületen.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (1) bekezdése szerint ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a 2. § (1) bekezdése szerinti ügy tekintetében az aa)  pont szerint a gazdálkodó szervezet (2. § (1) bekezdés: Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek (e rész alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügy) az ügyfelekkel történő elektronikus intézését az e részben meghatározottak szerint kötelesek biztosítani). Battonya Város hivatalos elektronikus elérhetősége: Battonyai Polgármesteri Hivatal 707025342 sz. hivatalikapu.

A kérelem benyújtásához formanyomtatvány megtalálható Battonya Város honlapján

Jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatás:

Fellebbezési illeték : 10000 Ft.

Az határozat ellen a közlésétől számított 15 napon belül a hatóságnál 2 példányban előterjesztendő, a Békés Megyei Kormányhivatalhoz címzett fellebbezéssel lehet élni, amelyet az ügyben keletkezett elsőfokú iratokkal együtt a fellebbezési határidő leteltét követő 15 napon belül, annak elbírálása céljából a Békés Megyei Kormányhivatalhoz lesz továbbítva.

Jogszabályi háttér:

• 23/2011. (III.8.) Korm. rendelet a zenés, táncos rendezvénynek működésének biztonságosabbá tételéről (továbbiakban: R. )
• 210/2009. (IX. 29.) Korm rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről
• 16/2012. (IV.3.) BM rendelet az egyes tűzmegelőzési hatósági, szakhatósági eljárásokért és szolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról
• 28/2011. (IX.6) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról
• 1990. évi XCIII. tv. az illetékekről
• 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

Az adott ügyben hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése:

Battonya Város Jegyzője az engedélyező hatóság

A hatáskört R. 3. § (1)  bekezdése,  az illetékességet a R. 3. § (3) bekezdése állapítja meg.

Eljárási illeték: 3.000 Ft (lerovása illetékbélyegben)

Az adott hatósági ügyre vonatkozó alapvető eljárási szabályok, ezek magyarázata, ügyintézést segítő mutatók, ügymenetre vonatkozó tájékoztatás:

Eljárási határidő:  20 nap

A jogszabály hatálya kiterjed az olyan alkalmi vagy rendszeres zenés, táncos rendezvényekre, amelyet:

egyidejűleg 300 személynél nagyobb befogadóképességű építményben tartanak, vagy

szabadtéri rendezvény esetében a rendezvény időtartama alatt lesz olyan időpont, amelyen a résztvevők száma az 1000 főt meghaladja.

A rendeletet nem kell alkalmazni:

a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre,

a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre,

a törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek által szervezett vallási szertartásokra, rendezvényekre,

családi eseménnyel kapcsolatos rendezvényekre,

közoktatási intézményekben az intézmény által szervezett rendezvényekre.

Rendszeres rendezvény: hetente több alkalommal, heti vagy havi gyakorisággal megtartott rendezvény.

Alkalmi rendezvény: egy alkalommal legfeljebb tíz egymást követő napon megtartott rendezvény.

Az eljárás kérelemre indul. Az engedély iránti kérelmet a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény üzemeltetője, szabadtéri rendezvény esetében a rendezvény szervezője nyújtja be, akinek kulturális rendezvényszervezői, vagy rendezvény és konferenciaszervezői képesítéssel kell rendelkeznie.

A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III.8.) Korm. rendelet alapján zenés, táncos rendezvény csak rendezvénytartási engedély birtokában tartható.

Zenés, táncos rendezvény: rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, nem zártkörű, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó rendezvény, melyen a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezni.

Engedélyt azon rendezvényekre kell kérni, amelyeket tömegtartózkodásra szolgáló építményben, helységben (300 főnél nagyobb befogadóképességű), illetve szabadban tartanak és ez esetben lesz olyan időpont, amikor a résztvevők létszáma az 1000 főt meghaladja.

Az engedélyt a zenés, táncos rendezvény helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője adja ki a rendezvény szervezőjének kérelme alapján.

Az engedélyezési eljárásban szakhatóságként vesz részt:
- Békés Megyei Kormányhivatal Orosházi Járási Népegészségügyi Intézete
- Mezőkovácsházi Polgármesteri Hivatal Építéshatósági Osztálya
- Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
- Mezőkovácsházi Rendőrkapitányság

Az engedélyezési eljárásban a jegyző a szakhatóságokkal közös helyszíni szemlét tart, melyről értesíti az Országos Mentőszolgálatot.

Az engedélyezési eljárásban résztvevő hivatásos katasztrófavédelmi szerv szakhatósági eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség áll fenn, melyet a kérelem benyújtását követően haladéktalanul igazolni kell. A díj mértéke zenés, táncos rendezvények esetében 13,000 forint.

A kérelemhez csatolandó dokumentumok:
- biztonsági terv (szükségszerű)
- külön jogszabály alapján tűzvédelmi szabályzat
- külön jogszabály alapján építészeti – műszaki dokumentáció, tervezői nyilatkozat

A biztonsági terv tartalmazza:
- a helyszín alaprajzát, befogadóképességét, az oda való belépés és a távozás rendjét
- a helyszín baleset, elemi csapás, tömeges rendbontás esetére vonatkozó kiürítési, menekítési tervét
- a biztonsági követelmények érvényesítésében közreműködők tevékenységének leírását
- a biztonsági személyzet létszámát
- az egészségügyi biztosítás feltételeinek meglétére vonatkozó utalást
- szabadtéri rendezvényeknél a viharos időjárás esetére vonatkozó intézkedési tervet

A szervező, üzemeltető kötelezettsége és egyéb szabályok:
- a kérelem adataiban bekövetkezett változást, valamint a tevékenység megszüntetését haladéktalanul köteles bejelenteni a jegyzőnek.
- felel a biztonsági tervben és a tűzvédelmi előírásokban meghatározott rendelkezések megtartásáért.
- rendezvény biztonságát veszélyeztető időjárás nyomon követése, szükség esetén a rendezvény felfüggesztéséről intézkedés.
- a rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatnak, a biztonsági tervnek és a tűzriadó tervnek a rendezvény helyszínén a vendégek számára látható, hozzáférhető helyen történő elhelyezéséért, valamint honlapján való közzétételéért felel.
- köteles elsősegély nyújtására képzett személyzet helyszíni jelenlétéről gondoskodni.
- a helyszín jellegzetességeihez, valamint a befogadóképességhez igazodó számú biztonsági személyzet végzi a biztosítást. Ha a létszámuk eléri a 10 főt, akkor legalább egy tagjának biztonságszervezői, legalább 3 tagjának rendezvénybiztosítói képzettséggel kell rendelkeznie. A rendezvény szervezője, illetve a biztonsági személyzet tagja a képzettségét igazoló okiratot vagy annak másolatát a rendezvény ideje alatt köteles magánál tartani és hatósági ellenőrzés esetén felmutatni.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (1) bekezdése szerint ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a 2. § (1) bekezdése szerinti ügy tekintetében az aa)  pont szerint a gazdálkodó szervezet (2. § (1) bekezdés: Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügy, valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy módosításához szükséges ügyeknek (e rész alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügy) az ügyfelekkel történő elektronikus intézését az e részben meghatározottak szerint kötelesek biztosítani). Battonya Város hivatalos elektronikus elérhetősége: Battonyai Polgármesteri Hivatal 707025342 sz. hivatalikapu.

A kérelem benyújtásához formanyomtatvány megtalálható Battonya Város honlapján

Jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatás:

Fellebbezési illeték: 5.000 Ft (lerovása illetékbélyegben)

Az engedéllyel kapcsolatos határozat ellen a közlésétől számított 15 napon belül a hatóságnál 2 példányban előterjesztendő, a Békés Megyei Kormányhivatalhoz címzett fellebbezéssel lehet élni, amelyet az ügyben keletkezett elsőfokú iratokkal együtt a fellebbezési határidő leteltét követő 15 napon belül, annak elbírálása céljából a Békés Megyei Kormányhivatalhoz lesz továbbítva.