Battonya

Tájékoztatás a háztartási vízigényt kielégítő talajvízkutak engedélyezési eljárásáról

A kutak a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény értelmében vízilétesítmények. A törvény értelmében a kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges.
A jegyző helyi vízgazdálkodási hatóságként a kutakra vízjogi engedélyezési eljárást folytat le. A vízjogi engedélyezés létesítési (építési) és üzemeltetési (használatbavételi) engedélyezésből áll.

A jogszerűtlenül, engedély nélkül létesített kutakra vízjogi fennmaradási engedély adható, amennyiben a kút vízvédelmi, vízgazdálkodási, környezetvédelmi, népegészségügyi és építésügyi érdekeket bizonyítottan nem sért.

A kút megszüntetésére (eltömedékelésére) megszüntetési engedély alapján kerülhet sor.

Az illegálisan, azaz vízjogi létesítési engedély nélkül vagy attól eltérően megépített kutak esetén az építtetőnek (tulajdonos) a jegyzőtől fennmaradási engedélyt kell kérnie.

A jegyző engedélyezési hatáskörébe kizárólag a háztartási vízigényt kielégítő talajvízkutak – ide tartozóan jellemzően a házi kertek locsolási céljára létesített kutak – tartoznak (tehát pl. a mezőgazdasági öntözés céljára létesített kutak engedélyeztetése az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság hatásköre!).

A 72/1996. (V.22.) Korm rendelet 24. § (1) bekezdése értelmében az alábbi feltételeknek megfelelő kutak engedélyeztetése tartozik jegyzői hatáskörbe:

  • nem érinthet a kút helye vízbázisvédelmi védőterületet (erre vonatkozó információval a katasztrófavédelmi igazgatóságok rendelkeznek)
  • a kút csak talajvizet és/vagy parti szűrésű vízkészletet használhat fel (a talajvizek átlag mélysége ritkán haladja meg a 20 métert)
  • a kútból maximálisan 500 m3/év mennyiséget lehet kitermelni (ez napi bontásban átlagosan 1,37 m3/nap vízkivételt tesz lehetővé)
  • a kút csak ott létesíthető, ahol az ingatlanon épület van vagy az épület létesítésére engedélyt adtak/bejelentés történt a hatóság felé
  • a vízkivétel háztartási igények vagy házi vízigény kielégítése érdekében történik (jellemzően az ingatlanhoz tartozó kiskert, gyepterület locsolása, az építmények és ingóságok időszakos tisztítása, nem mezőgazdasági célból termesztett növények öntözése, háztáji állatok itatása és ellátása, kerti medence feltöltése és vízpótlása)
  • a kút nem gazdasági vízkivétel céljából létesült.

Milyen kutakra, milyen engedélyt kell kérni?

  1. Vízjogi fennmaradási engedélyt kell kiadni abban az esetben, ha
  2. a fúrt és ásott kút február 15. napja után létesült, ugyanis ebben az esetben a kútra vízjogi létesítési engedélyt kellett volna kérni
  3. az ásott kút július 1. napja után és 1992. február 15. napja előtt létesült és
  • annak mélysége az első vízadó réteget követő záróréteget meghaladja;
  • élővízfolyás, csatorna vagy állóvíz medrétől legfeljebb 20 méter, a környezetükre szennyező hatású építményektől (pl. istálló, ól), az egyéb kutaktól, épületektől és a telek határaitól pedig az erre vonatkozó építési előírásokban meghatározott távolságon belül van;
  • a víz kiemelése kézi erővel vagy olyan gépi berendezéssel történik, amelynek teljesítőképessége meghaladja a háztartás indokolt vízszükségletének kielégítéséhez szükséges mértéket.
  1. Vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kiadni abban az esetben, ha
  2. a) az ásott kút július 1. napja előtt létesült;
  3. b) az ásott kút július 1. napja után és 1992. február 15. napja előtt létesült és
  • annak mélysége az első vízadó réteget követő záróréteget nem haladja meg;
  • élővízfolyás, csatorna vagy állóvíz medrétől legalább 20 méter, a környezetükre szennyező hatású építményektől (pl. istálló, ól) , az egyéb kutaktól, épületektől és a telek határaitól pedig az erre vonatkozó építési előírásokban meghatározott távolságon belül van;
  • a víz kiemelése kézi erővel vagy olyan gépi berendezéssel történik, amelynek teljesítőképessége nem haladja meg a háztartás indokolt vízszükségletének kielégítéséhez szükséges mértéket.
  1. a fúrt kút február 15. napja előtt létesült és 10 méternél sekélyebb, illetve kézi kiemelésű vagy 1,5 LE alatti teljesítményű szivattyúval működtetett, kizárólag háztartási célokra használatos.

Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki az engedély nélkül vagy attól eltérően létesített kutat és 2023. december 31. napjáig vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást kérelmez és az engedély megadásának a feltételei fennállnak (Tehát ez a végső határidő, ameddig legalizálni lehet a kutakat.)

A kutak engedélyeztetéséhez szükséges dokumentáció tartalmát a 41/2017. (XII.29.) BM rendelet 2. melléklete határozza meg.

Lényeges, hogy fúrt kút esetén szükséges a 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet 13. § (2) bekezdésének való megfelelés igazolása.

 

(Kút kivitelezését – beleértve annak felújítását, javítását és megszüntetését is -, a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó ásott vagy vert kút kivételével, az végezheti, aki 

  1. a)  az Országos Képzési Jegyzék szerint vízkútfúró szakképesítést szerzett, vagy olyan szakirányú középfokú végzettséggel rendelkezik, amelyhez tartozó tantárgyi képzés és vizsga a kút kivitelezésének elméleti és gyakorlati szinten történő elsajátítását igazolja, valamint
  2. b) a vízkutatási és vízfeltárási célból végzett fúrási, kútépítési, kúttisztítási, kútfelújítási, kútjavítási berendezésre vonatkozón a bányafelügyelet által kiadott, a bányafelügyelet műszaki-biztonsági előírásainak való megfelelést tanúsító igazolásával, vagy a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló miniszteri rendelet szerinti EK megfelelőségi nyilatkozattal rendelkezik.)

 

Az eljárás illetékköteles: 3000.-Ft

Battonya Város Jegyzője